A Geraszimov-doktrína folytatása

Az orosz–ukrán háború tapasztalatai a stratégia tükrében

Absztrakt

A tanulmány a modern háborúk dinamikusan változó karakterét vizsgálja a napjaink világpolitikáját forrón tartó orosz–ukrán háború tapasztalatainak fényében. A 2014-es konfliktus során a határok nélküli hadviselés koncepciója került előtérbe. Ahogy a Geraszimov-doktrína is fogalmaz, a pusztítással szemben megnövekedett a befolyásolás fontossága, a közvetlen katonai beavatkozás helyett az indirekt módszerek alkalmazása. Megfigyelhető volt a hagyományos és az irreguláris erők integrációja, a katonai és nem katonai eszközök együttes alkalmazása, azaz a hibrid hadviselés. Ezzel szemben a jelenlegi háborúban inkább a hagyományos és az aszimmetrikus katonai szemléletmódok ütközése figyelhető meg, ahol a kor technológiája – a maga drónjaival és modern légvédelmi rendszereivel – új megvilágításba helyezi a megfelelő válaszreakció meghatározását. A 2022 februárja óta eltelt időszak bebizonyította, hogy az erőforrás-aszimmetria döntő befolyásoló tényező lehet egy konfliktus kimenetelét illetően, de az információs fölény kialakítása legalább ekkora jelentőséggel bír. A szerző arra keresi a választ, hogy a mai háborúban a hadviselő felek a rendelkezésre álló erőforrások alapján milyen nemzeti biztonsági stratégia és képességfejlesztési irányelvek mentén növelhetik ellenállóképességüket és vívhatják ki a győzelmet.