Publikációs etikai és szabálytalansági nyilatkozat

Irányelvek

A Honvédségi Szemle elkötelezett a magas színvonalon végzett kutatások eredményeinek a tudományos közösség etikai elvárásainak és normáinak megfelelő közzététele iránt. A hozzánk beérkezett kéziratokat azok minősége, jelentősége és eredetisége alapján publikáljuk, reklámcélú, kereskedelmi vagy politikai haszonszerzés nem befolyásolja a szerkesztőség döntéseit. Jelen nyilatkozat a Magyar Tudományos Akadémia tudományetikai kódexén (https://mta.hu/data/dokumentumok/hatteranyagok/tudomanyetikai_bizottsag/tudomanyetikai_kodex_kgy_20100504.pdf), valamint a Committee on Publication Ethics (COPE, https://publicationethics.org/) nemzetközi és független szakmai szervezet útmutatóján alapszik.

A tudományos kutatás normáinak és etikai szabályainak betartása a publikációs folyamat minden résztvevőjével (szerkesztőbizottság, szerkesztők, bírálók, szerzők és közreműködők) szembeni elvárás. Az egyes szereplők kötelességei különösen:

A szerkesztőbizottság feladata
A szerkesztőbizottság tagjai szakterületük elismert kutatói, tudományos fokozattal rendelkező elméleti és gyakorlati szakemberei. Szerepük elsősorban tanácsadó jellegű, ugyanakkor tapasztalati tőkéjükkel segítik a szakmai bírálati és publikációs folyamatot.

A szerkesztők kötelességei 

A felelős szerkesztő kötelességei
A folyóirat felelős szerkesztője dönt arról, hogy a benyújtott kéziratok közül melyek jelennek meg. A felelős szerkesztő kötelessége biztosítani, hogy minden kéziratot legalább két, az adott témában jártas szakértő bíráljon el. A felelős szerkesztő dönt a kéziratok megjelentetésének idejéről, a lapszámok tartalmáról, támogató vagy elutasító döntését a hatályos jogszabályokkal és etikai normákkal összhangban hozza meg.

Esélyegyenlőség biztosítása
A beérkezett kéziratok tartalmát mindenkor az azokban foglalt tudományos eredmények és a folyóirat profiljához való tematikus illeszkedés alapján értékeljük, tekintet nélkül a szerzők származására, nemére, szexuális irányultságra, vallására vagy politikai nézeteire.

Forrásokra való hivatkozás, plágium
Bírálatra bocsátás előtt a kéziratokat a szerkesztőség plágiumellenőrzésnek veti alá. Az eljárás során a szerkesztőség ellenőrzi, hogy a kéziratokat vagy azok részeit, eredményeit korábban publikálták-e már, és amennyiben a szöveg bármely részét korábban (függetlenül attól, hogy mely szerző által) már publikálták, a kéziratot elutasítjuk. 

Titoktartás
A szerkesztők és a szerkesztőség munkatársai semmilyen információt nem adnak tovább a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban, kivéve a (levelező) szerző, a bírálók, a potenciális bírálók, valamint a felkért szerkesztői tanácsadók és a kiadó felé.

 Közzététel és összeférhetetlenség
A szerkesztők és a szerkesztőbizottság tagjai a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatják fel saját kutatásaikhoz a szerző írásos beleegyezése nélkül. A szakmai bírálat folyamán megszerzett információkat bizalmasan kell kezelni, azokat nem szabad személyes előnyök megszerzésére felhasználni.

A vizsgálatokban való részvétel és együttműködés
Minden bejelentett szabálytalanságot a szerkesztőbizottság tagjaiból alakított testület – a mindenkori szerkesztőbizottsági elnök vezetésével és kijelölése alapján – 30 napon belül kivizsgál. A szerkesztők részt vesznek a benyújtott vagy publikált közleményekkel kapcsolatban felmerült etikai problémák kivizsgálásában. A válaszintézkedések általában magukban foglalják a szerzővel való kapcsolatfelvételt az etikai szabályzatot érintő kérdéseket illetően, de szükség esetén az érintett intézményekkel és a különböző tudományos testületekkel történő kommunikációt is. Amennyiben a vizsgálat során felmerült etikai aggályok megalapozottnak bizonyulnak, helyesbítés, a publikáció visszavonása vagy egyéb vonatkozó megjegyzés jelenik meg a folyóiratban.

 

A bírálók kötelességei

 Hozzájárulás a szerkesztőségi döntésekhez
A szakmai bírálat a tudományos kommunikáció egyik alapvető eleme, amely segíti a szerkesztőt döntései meghozatalában és a szerzővel való párbeszéden keresztül segíthet a közlemény színvonalának emelésében.

 A bírálati eljárás
A színvonal biztosítása érdekében minden benyújtott kéziratot alapesetben két szakmai bíráló értékel. A véleményezés folyamata anonim (kettős vak bírálat). Minden egyes kéziratot két független, az adott területen járatos szakértő bírál el és véleményeiket a szerzők megkapják. Amennyiben a két első körös bírálat egymással ellentétes ajánlást fogalmaz meg, harmadik bírálót kell bevonni az eljárásba. A véleményezés eredményeképp a következő javaslatok szerepelhetnek:

A kézirat megjelentetése
– átdolgozás nélkül javasolt;
– kisebb átdolgozás, javítás után, lektorálás nélkül javasolt;
– jelentős átdolgozás, javítás és újabb lektorálás után javasolt;
– teljes átdolgozás, javítás és újabb lektorálás után javasolt;
– nem javasolt.

A megfelelés kritériumai
A folyóiratban megjelentetni kívánt kéziratok megfelelőségi szempontjai: formai követelményeknek való megfelelés (kötelező elemek megléte; a folyóirat témaköréhez való illeszkedés; forráskezelés), tudományos és szakmai érték (időszerűség; módszertan; új eredmények, azok hasznosíthatósága), a kézirat stílusa és szerkezete (logikai felépítés, stílus, magyarázó elemek minősége). E fenti szempontokat 5 pontos skálán értékelik a bírálók. Ha véleményeik átlaga az elérhető pontok 40%-ánál kevesebb, a kéziratot el kell utasítani.

 Titoktartás
A bírálók a publikálásra benyújtott kéziratot bizalmasan kezelik. Semmilyen információt nem osztanak meg vele kapcsolatban, kivéve az arra felhatalmazott szerkesztőségi munkatársat.

 Objektivitás
Az értékelést objektíven kell végezni. A szerző személyét érő kritika nem helyénvaló. A bírálóknak véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell alátámasztaniuk.

Közzététel és összeférhetetlenség
A bírálók a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatják fel saját kutatásaikhoz a szerző írásos beleegyezése nélkül. Az értékelés során szerzett információk bizalmasan kezelendők, valamint nem használhatók fel a személyes haszonszerzésre. A bírálók nem értékelhetik az adott kéziratot, amennyiben bármilyen versenyhelyzetből, együttműködésből, vagy más kapcsolatból fakadó érdekellentétben állnak a kézirattal összeköttetésben álló szerzőkkel, cégekkel vagy intézményekkel.

 

A szerző kötelességei 

Kézirat benyújtása
A kézirat benyújtásával a szerző szavatolja, hogy az saját, eredeti munkája, amelyet máshol nem közölt vagy más tudományos fórumhoz nem adott le közlésre. Minden kéziratnak tartalmaznia kell a kutatás bemutatását, a téziseket és a kapott eredményeket, a rendelkezésre álló adatok pontos közlésével. A kéziratnak új, még nem publikált információt, valamint elég részletet és hivatkozást kell közölnie ahhoz, hogy a leírt kutatást mások is megismételhessék. A kritikai írásoknak (recenzió, könyvismertetés) pontosnak, elfogulatlannak és összehasonlító szemléletűnek kell lenniük. A hamis vagy tudatosan pontatlan állítások szerepeltetése etikátlan és elfogadhatatlan viselkedésnek minősül.

Eredetiség és plágium
A szerzőnek szavatolnia kell, hogy a kézirat saját, eredeti szellemi alkotása, illetve amennyiben felhasználta mások munkáit és/vagy gondolatait, azokat megfelelő módon idézte és szakszerűen hivatkozott rájuk. A plágium és az önplágium (a szerző által korábban publikált saját kutatás részének vagy egészének változtatás nélküli újraközlése) nem etikus viselkedésnek minősül, így a Honvédségi Szemle szerkesztőbizottsága részéről elfogadhatatlannak tartjuk. Fentiek alapján a szerző(k) felelőssége a szerzői jogi törvény betartása. A plágium bármely formájának alkalmazása a kézirat elutasítását eredményezi.

Többszörös vagy egyidejű közlés tilalma
Általános elv, hogy a szerzők nem publikálhatják egynél több helyen ugyanazon kutatást bemutató kéziratukat. Ugyanazon kézirat egynél több helyre történő benyújtása etikátlan és elfogadhatatlan gyakorlat. Szintén nem adható be máshol már megjelentetett közlemény. Különleges esetekben, egyedi elbírálás alapján, bizonyos kéziratok másodközlését – a szerzői jog tiszteletben tartása mellett – a folyóirat vállalhatja. Minden esetben szükséges az érintett szerző(k) és a közleményt elsőként közreadó fórum beleegyezése, valamint az eredeti közlemény pontos bibliográfiai adatainak szerepeltetése a másodközlésben.

A kézirat szerzősége
Csak az ismerhető el a tartalomért felelősséggel tartozó szerzőként, aki:

• a kézirat létrejöttében jelentős közreműködőként vett részt, akár a kutatás megtervezésében, akár kivitelezésében, akár az adatok elemzésében;
• (ii) a kézirat elkészítésében részt vett vagy jelentős szellemi tartalommal járult hozzá annak elkészültéhez;
• (iii) a végleges szöveg megalkotásában, javításában részt vett. Minden személy, aki a kézirat megalkotásában nem a fentieknek megfelelő mértékben járult hozzá (pl. technikai segítség, szerkesztésben nyújtott segítség), szerzőként nem szerepeltethető, ugyanakkor – amennyiben hozzájárulnak – a köszönetnyilvánítás részben szerepelhet a nevük.

 Közzététel és összeférhetetlenség
Valamennyi szerzőnek nyilvánosságra kell hoznia a kutatás eredményeit vagy a kézirat értelmezését befolyásoló pénzügyi vagy más lényeges összeférhetetlenségi okot. A kutatási projekt minden felhasznált célzott pénzügyi forrását nyilvánosságra kell hozni.

 Alapvető hibák a publikált cikkekben
Ha a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot vél felfedezni megjelent publikációjával kapcsolatban, kötelessége, hogy azonnal jelezze azt a folyóirat szerkesztőjének vagy a kiadónak, és együttműködjön a felelős szerkesztővel a hiba visszavonásában vagy kijavításában.

 Egyéb információk

A publikálás költségei
A folyóirat nem számít fel semmilyen szerzői díjat. 

Nyílt hozzáférés
A Honvédségi Szemle tartalma szabadon hozzáférhető és felhasználható a CC BY-NC-ND licenc (https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/deed.hu) alapján.

 Copyright
A publikált anyagok közlési joga megjelenés után a folyóirathoz kerül a kiadói szerződésben foglaltaknak megfelelően.

Budapest, 2020. 02. 01. 

A Honvédségi Szemle szerkesztőbizottsága