A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia II. főcsoport, majd jogutód intézményeinek parancsnokai (1931–1945)

  • Dr. Szakály Sándor VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
Kulcsszavak: Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia, Horthy Miklós Honvéd Repülő Akadémia, Horthy István Repülő Akadémia, Ludovika Akadémia II. főcsoport, háborús érték, minősítések, parancsnokok, Illy Sándor, Nagy Gábor, Orosz Béla, Schindler Szilárd, Schmoll Endre, Stirling László, Zelenka Zoltán

Absztrakt

A trianoni békediktátum által létszámában és fegyverzetében erősen korlátozott magyar haderő – 1922. január 4-től magyar királyi Honvédség – számára a tiszti utánpótlást egyetlen képzőintézmény, a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia biztosította. A szerző tanulmányában – folytatva a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokairól készített összegzést – azokról a parancsnokokról készült rövid életrajzi vázlatokat adja közre, akik ezen intézmények élén álltak. Mivel a honvéd repülőtisztek képzése részben itt zajlott, ezért az 1938 őszén létrejött magyar királyi vitéz nagybányai Horthy Miklós Honvéd –1943-tól vitéz nagybányai Horthy István – Repülő Akadémia parancsnokait (mindösszesen két főt) is bevonta a vizsgálatba, ezzel teljes képet adva az 1919 és 1945 közötti magyar honvédtisztképzés képzőintézményeinek parancsnokairól.

Információk a szerzőről

Dr. Szakály Sándor , VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár

hadtörténész, egyetemi tanár, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a Honvédségi Szemle szerkesztőbizottságának tagja

Hivatkozások

_1921. évi XXXIII. törvénycikk az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-HorvátSzlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92100033.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fkeyword%3D1921.%2520%25C3%25A9vi%2520XXXIII

A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása, 1. rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 42. kötet. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1912.

Fekete Ferenc: A Vitézi Rend története. HK Hermanos, Szeged, 2011.

Juhász Balázs: A Szövetségközi Ellenőrző Bizottság Magyarországon. In: Rapaich Richárd: Antant-ellenőrzés Magyarországon. (Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta, magyarázó jegyzetekkel ellátta: Juhász Balázs.) Meritum Közhasznú Egyesület, Szeged, 2019, 11–62.

Kerepeszki Róbert: A Vitézi Rend, 1920–1945. Attraktor, Máriabesenyő, 2013.

Oroszi Antal: A Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia története, 1920–1945. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2001.

Rada Tibor (szerk.): A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és a testvérintézetek összefoglalt története (1830–1945), I–II. Gálos-Nyomdász Kft. – Magyar Történelmi Társulat, Calgary–Budapest, 1998–2001.

Siposné Kecskeméthy Klára – Bánffyné Kalavszky Györgyi: A Ludovika egykor és most. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2018.

Szakály Sándor: A magyar katonai elit 1938–1945. Magvető, Budapest, 1987.

Szakály Sándor: A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai (1919–1945). Honvédségi Szemle, 148. évf., 2020/4., 130–150. DOI: https://doi.org/10.35926/HSZ.2020.4.10

Megjelent
2020-10-30
Rovat
Hadtörténelem