A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai (1919–1945)

  • Prof. dr. habil. Szakály Sándor VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
Kulcsszavak: Hadiiskola, háborús érték, honvéd tisztképzés, kitüntetések, Ludovika Akadémia, Farkas Ferenc, Jány Gusztáv, Kocsis László, Révy Kálmán, Sáska Elemér, Sipos Árpád, Szinay Béla, Szombathelyi Ferenc, vitéz

Absztrakt

Az önálló magyar (honvéd) tisztképzés a 19. század eleji, majd közepi próbálkozások után ténylegesen 1872-ben vette kezdetét. Színtere évtizedeken keresztül a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia volt, amely fennállása alatt sok ezer honvédtisztet adott Magyarországnak. A trianoni békeszerződés erősen korlátozta a Magyar Királyság szuverenitását, amely az önálló magyar haderő létszámára és fegyverzetére vonatkozóan is jelentős megkötéseket tartalmazott. Ugyanez volt érvényes a tisztképzésre is. A Magyar Királyságnak gyakorlatilag egyetlen tisztképző intézménye maradt: a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia.
Egy-egy katonai tanintézet – nevelő- és/vagy képzőintézet – teljesítménye, az ott folyó oktató-nevelő munka nagyban függ az adott intézmény mindenkori parancsnokának személyétől és a tanári kar „minőségétől”. A két világháború közötti időszakban a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémiának nyolc parancsnoka volt, akiknek a katonai életútját viszonylag kevesen ismerik, és működésükkel kapcsolatban is számos kérdés merülhet fel. Ez az írás arra keresi – és talán meg is adja – a választ, hogy ki is volt az a nyolc katonai vezető, akik mintegy huszonöt éven át, 1919 és 1945 között irányították az intézményt.

Információk a szerzőről

Prof. dr. habil. Szakály Sándor, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár

hadtörténész, egyetemi tanár, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója

Hivatkozások

[] 1808. évi VII. törvénycikk a katonai Ludovika-akadémiáról. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=80800007.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D26

[] 1921. évi. XXXIII. törvénycikk az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Romániával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. június 4. napján a Trianonban köttetett békeszerződés becikkelyezéséről. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92100033.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D39

Bachó László, dezséri (szerk.): A Magyar Kir. Honvéd Ludovika Akadémia története. Budapest, 1930.

Benkóczy Emil: Heves vármegye vitézei. Benkóczy Emil kiadása, Eger, 1936.

Bonhardt Attila: Kisbarnaki Farkas Ferenc és a rendelkezésre álló levéltári dokumentumok. Hadtörténelmi Közlemények, 120. évf. 2007/1., 203–216.

Fekete Ferenc: A vitézi rend története. HK Hermanos, Szeged, 2011.

Kerepeszki Róbert: A Vitézi Rend 1920–1945. Attraktor Könyvkiadó, Máriabesenyő, 2013.

Oroszi Antal: A Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia története (1920–1945). Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2000.

Rada Tibor (szerk.): A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és a testvérintézetek összefoglaló története (1830–1945). I–II. kötet, Calgary–Budapest, 1998–2001.

Siposné Kecskeméthy Klára – Bánffyné Kalavszky Györgyi: A Ludovika egykor és most. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2018 (2. javított, bővített kiadás).

Szakály Sándor: A magyar katonai elit 1938–1945. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1987.

Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és Adattár. Második, javított, kiegészített kiadás. ISTER Szolgáltató, Kereskedelmi és Kiadó Kft., Budapest, 2003.

Szakály Sándor: A Magyar Királyi Honvéd Vezérkar főnökei 1919. augusztus 12. – 1945. május 9. Új Honvédségi Szemle, 2002/1., 96–115.

Megjelent
2020-07-23
Hogyan kell idézni
Szakály, S. (2020). A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai (1919–1945). Honvédségi Szemle – Hungarian Defence Review, 148(4), 130-150. https://doi.org/10.35926/HSZ.2020.4.10
Rovat
Hadtörténelem