Fejezetek a területi katonai igazgatási rendszer történetéből
A közvetlen katonai ellenőrzéstől az új honvédelmi törvényig (1922–1939)
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2020.1.9Kulcsszavak:
SZKEB, hadkiegészítés, toborzás, területi katonai igazgatás, rejtésAbsztrakt
A trianoni békeszerződésben előírt és a honvédségre vonatkozó törvények életbelépésével kialakult az a jogszabályi környezet, amely már a Magyar Királyi Honvédség további szervezését szolgálta. Megérkeztek Magyarországra a SZKEB1 tagjai, akik felügyelték a hadseregszervező munkát, illetve a békeszerződés rendelkezéseinek betartását. A területi katonai igazgatási szervezetek – a körletparancsnokságok kivételével – megszűntek, illetve – kikerülve a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségéből – névleg egy másik minisztérium fennhatósága alá kerültek. A honvédségről szóló 1921. évi, majd az 1922-ben módosított és életbe léptetett törvénycikk adott felhatalmazást a honvédelmi miniszternek a toborzást szabályzó rendeletek kiadására. Mivel ezek a rendeletek az új kiegészítési rendszert is szabályozták – emellett feladatokat határoztak meg a területi katonai igazgatási szervezeteknek –, érdemes megismerni az ezekben foglaltakat.
