Hadihírek a nagyvilágból

A Honvédségi Szemle Katonai, haditechnikai hírek, információk a nagyvilágból című, rendszeresen megjelenő összeállítása (szerző: Gál Csaba ny. ezredes) számos újdonsággal ismerteti meg a katonai tematika iránt érdeklődő olvasót. Az alábbiakban a 2020/4. számban megjelenő közleményekből válogattunk.

Oroszország műhold elleni képességet tesztelt

Az Amerikai Egyesült Államok Űrparancsnokságának (SPACECOM) alárendeltjei április 15-én észlelték, hogy Oroszország műhold elleni (ASAT) rakétát tesztelt. A SPACECOM szóvivője szerint a Nudol rakétarendszer mobil változatáról indították az elfogórakétát, de a kísérlet eredményeként nem észlelték űrszemét keletkezését, vagyis ütközés nem történt az űrben. Ezért ez inkább repülési, nem pedig elfogási teszt volt. Bár az esemény jelentős visszhangot váltott ki nemzetbiztonsági körökben és a médiában, szakértők szerint annak nincs nagy jelentősége. Mivel nem növekedett az űrszemét mennyisége, az űr nem lett veszélyesebb az ott keringő műholdak számára, ráadásul az oroszok már vagy tízszer tesztelték a Nudolt, vagyis a rendszer még nem tűnik kiforrottnak, bevethetőnek. Az értékelések szerint a rakéta csak az alacsony Föld körüli pályákon (LEO) keringő műholdakra lehet veszélyes, viszont az amerikaiak a legkorszerűbb katonai felderítő és kommunikációs műholdjaikat ennél sokkal magasabb, gyakran geostacionárius, a földfelszíntől 35 730 km magas keringési pályára pozícionálják. A szakértők többsége egyetért abban, hogy – bár az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és Kína is folytat ilyen jellegű kísérleteket – nem a műholdakkal történő ütközés a legjobb megoldás a cél elérésére. Hatásosabb lehet az elektronikai harc eszközeinek vagy a nagy energiájú lézerfegyverek bevetése.

Az orosz haderő átvette az első T–90M típusú harckocsikat

A közelmúltban befejeződtek a T–90M Proriv típusú harckocsi csapatpróbái, és áprilisban a harceszköz első példányai megérkeztek a Moszkvához közeli 2. gárdahadosztály alárendeltjeihez. A T–90M a T–90 harckocsi legújabb változata, kifejlesztését az alapváltozatot gyártó Ural Vagon Zavod gyár mérnökei végezték. Az orosz Védelmi Minisztérium azt tervezi, hogy az elkövetkező években 350–400 db T–90 harckocsit korszerűsít T–90M változatra, valamint folytatja a már hadrendben lévő T–72 és T–80 típusú harckocsik korszerűsítését is. E döntések oka, hogy az Armata-család harceszközeinek – harckocsi, gyalogsági harcjármű stb. – hadrendbe állításáig keletkező technológiai lemaradást ideiglenesen ily módon csökkentsék. Az új, korszerű T–14 típusú Armata harckocsi darabára 8–12 millió USD között van, míg egy T–90 korszerűsítéséhez csak 1,5–2,5 millió USD szükséges. A T–90M esetében felhasználták a drágább T–90MSz exportváltozatnál alkalmazott egyes korszerű technológiai megoldásokat és rendszereket. Emellett a T–90M megkapta a T–14 számára kifejlesztett Kalina automatikus célkövető és tűzvezető rendszert, a 2A46 125 mm-es simacsövű lövegét korszerűsítették, a csőből indított 9M119M Refleksz páncéltörő rakéta hatótávolsága 5000 m lett. A T–90M lőszer-javadalmazása 43 db, ebből 22–24 db az automata töltőberendezésben, a többi az átalakított toronyban van. Személyzete 3 fő.

Várhatóan felgyorsul az új generációs amerikai interkontinentális ballisztikus rakéta fejlesztése

2017-ben az Amerikai Egyesült Államok Légiereje megbízta a Northrop és a Boeing cégeket, hogy a földi bázisú hadászati elrettentés (GBSD) programja keretében kezdjék el egy új interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztését, amellyel a 2020-as évek közepén felválthatják a Minuteman III típusú rakétát. Időközben a Boeing kilépett a programból, így a Northrop egyedül folytatja a munkát. Eredetileg 2020 szeptemberében tervezték egy várhatóan 89 Mrd USD nagyságú összeg kiutalását a cégnek. Nem kizárt, hogy a koronavírus okozta járvány miatt bekövetkezett gazdasági visszaesés negatívan hat az Amerikai Egyesült Államok védelmi költségvetésére is, de szakértők szerint – mivel a nukleáris triád fejlesztése már közel egy évtizede prioritást élvez – nem valószínű, hogy az előirányzott összeget csökkentenék. Sőt, vannak arra utaló jelek, hogy az összeget a Northrop cég a tervezett időpont előtt megkapja. A Minuteman III rakétákat az 1960-as években rendszeresítették, azóta csak kisebb korszerűsítéseket végeztek rajtuk, üzemidejüket már nem érdemes hosszabbítgatni.

Amerikai hadihajók jelentek meg a Barents-tengeren

Május elején a Pentagon bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének négy hajója arktiszi biztonsági műveletet hajtott végre a Barents-tengeren, Oroszországtól északra, miután Oroszország és Kína a világjárvány idején növekvő mértékben tesztelte az amerikai védelmi képességeket tengeren és levegőben egyaránt. Az egyre nagyobb stratégiai jelentőséggel bíró északi vizeken a négy amerikai hajót – három rakétarombolót és egy támogatóhajót – egy brit fregatt is elkísérte, hogy „így érvényesítsék a hajózás szabadságát és demonstrálják a szövetségesek közötti zökkenőmentes integrációt”. Amerikai felszíni hadihajók a Barents-tengeren az 1980-as évek közepe óta nem hajóztak, és szükségessé vált, hogy a haditengerészek felfrissítsék az esetleges műveleti területre vonatkozó ismereteiket. A konfliktusok elkerülése érdekében az amerikai fél előzetesen tájékoztatta az orosz felet a műveletről. Egy héttel korábban amerikai hadihajók hasonló céllal voltak jelen a Dél-kínai-tengeren, a Kína által magának követelt, vitatott hovatartozású szigetek térségében. A kínai fél kevésbé volt megértő, időnként agresszívan viselkedett, nem fogadta el a hajózásra vonatkozó nemzetközi szabályokat.

 A brit haderő vezető nélküli szállító járműveket vásárol

A brit haderő keresi annak lehetőségét, hogy csökkentse a katonák terhelését, növelje mozgékonyságukat és harcértéküket. Ennek érdekében szakaszjárműrobot (RPV) elnevezéssel kísérleti programot indítottak, melynek keretében vizsgálják vezető nélküli szárazföldi járművek (UGV) alkalmazásának lehetőségeit a harctéren. Április közepén bejelentették, hogy a szárazföldi csapatok részére négy Mission Master elnevezésű UGV-t rendeltek a Rheinmetall Canada vállalattól. A 8×8 kerékképletű úszóképes jármű maximális sebessége sima terepen 40 km/h, vízen 4 km/h. Hossza 2,95 m, tömege kb. 750 kg, a szállítható hasznos teher 600 kg (vízen 400 kg). Feladattól függően hordozhat fegyverzetet, lőszert, felderítést segítő eszközöket, szükség esetén 60 másodperc alatt két hordágy felszerelésével sebesültek kimentésére is alkalmassá tehető. Autonóm és félautonóm vezérléssel, illetve távirányítással működtethető. Az UGV-k szervizelését, fenntartását és az azokat működtető állomány kiképzését a Rheinmetall BAE Systems Land vállalat végzi. A jármű elektromos meghajtású, az alapváltozat akkumulátorai 8 órás üzemidőt biztosítanak számára, de megnövelt hatótávolságú változatban üzemideje a 24 órát is meghaladhatja.

Tengeri incidens következményeként elsüllyedt egy venezuelai járőrhajó

Március 30-án kora hajnalban a portugál zászló alatt közlekedő, utasokat nem szállító Resolute üdülőhajó a karib-tengeri, Venezuelához tartozó Tortuga-szigettől 13 mérföldre sodródott, amikor a venezuelai haditengerészet Naiguatá járőrhajója megközelítette. A hadihajó kapitánya felszólította a Resolute kapitányát, hogy kövesse őt a közeli Margarita-sziget kikötőjébe, mert megsértette országa felségvizeit. A hajót üzemeltető Columbia Cruise Services (CCS) vállalat szerint a hajó akkor már egy napja sodródott a sziget közelében az alapjáraton működő hajómotorokon végzett karbantartási munkák miatt. A Resolute-ot megközelítő fegyveres járőrhajóról rádión megkérdezték az üdülőhajó ott-tartózkodásának okát. Amikor a hajó kapitánya a CCS németországi irodájával beszélt rádión, közben (feltehetően figyelmeztető) lövések hallatszottak, és a venezuelai katonák megkíséreltek átszállni a hajó fedélzetére. Ezt követően a járőrhajó többször 45 fokos szögben nagy sebességgel nekiment a Resolute orrának azzal a szándékkal, hogy azt venezuelai vizek felé fordítsa. Az üdülőhajó azonban az Atlanti-óceán északi, időnként jégtáblákkal borított részén is rendszeresen megfordul, ezért orr-részét megerősítették. Az ütközések következtében a Naiguatá olyan súlyosan sérült, hogy víz tört be a hajtótestbe, és végül elsüllyedt. A CCS tájékoztatása szerint a Resolute a helyszín közelében maradt addig, míg kiderült, hogy nincs szükség a segítségére a 44 fős személyzet kimentéséhez.

 Nigéria kínai fegyvereket vásárol

A főként tüzérségi eszközöket gyártó kínai Norinco vállalatcsoport 2019-ben egy 152 millió USD értékű nigériai tendert nyert meg, melynek keretében katonai felszerelést és kiképzési szolgáltatást biztosít a nyugat-afrikai országnak. Április elején a kínai fél megkezdte a megrendelt eszközök leszállítását, amikor 17 új páncélozott jármű, közöttük VT4 típusú harckocsik, SH5 105 mm-es önjáró tarackok és ST1 105 mm-es önjáró páncéltörő lövegek érkeztek meg hajón Nigériába. A járművek mellett kiraktak 15 db 40 lábas konténert is a harceszközökhöz szükséges tartalék alkatrészekkel és kiegészítő felszerelésekkel. A harcjárművek kijelölt személyzete már megkapta a szükséges kiképzést Kínában. Az eredeti tervek szerint a szállítmánnyal érkeztek volna kínai kiképzők is, hogy a hadsereg több tagját is kiképezzék a helyszínen, de a koronavírus-járvány egyelőre ezt megakadályozta. A hadsereg fegyverzetének korszerűsítésétől a kormány azt reméli, hogy hatékonyabban léphet fel az országban tevékenykedő különböző terrorista csoportok, bandák, köztük a Boko Haram ellen.

Baráti tűzben meghalt 19 iráni tengerész

Május 11-én az Iráni Haditengerészet bejelentette, hogy az előző napon az Ománi-öbölben tartott haditengerészeti gyakorlaton az egyik kilőtt rakéta célt tévesztett és eltalált egy támogatóhajót. Az incidensben 19 tengerész meghalt, 15 fő megsebesült. Jelentések szerint a Konarak könnyű támogatóhajó vontatta a kijelölt célterületre a gyakorlócélt, de nem távolodott el tőle elég messze, és a Jamaran fregattról indított hajó elleni rakéta a támogatóhajó tatját találta el. Egy, az iráni haderővel kapcsolatban álló weboldalon közzétett videofelvétel szerint feltehetően a rakéta önrávezető rendszere hibásodott meg, ezért találta el a céltól nem elég nagy távolságban lévő Konarakot. A találatot kapott hajót a fedélzetén kitört tűz eloltását követően a közeli iráni kikötőbe vontatták. A videó végén elhangzik a feltételezés, hogy az incidens „ellenséges elektronikai hadviselés” következménye is lehet. Iráni szóhasználatban az „ellenség” általában az Amerikai Egyesült Államokra utal.

Fogolycsere Ukrajnában

Még az ortodox húsvét előtt, április 16-án az ukrán kormány és a két keleti terület szeparatista vezetése fogolycserét hajtott végre. Az ukrán elnöki hivatal tájékoztatása szerint a szeparatisták 20 foglyot adtak át – ők 14 napos karanténba kerültek –, míg a kormány 14 főt engedett szabadon, de közülük hárman nem szándékoztak visszatérni a donyecki, illetve a luhanszki területre. Ukrajna ombudsmanja szerint mintegy 200 főt tartanak fogva a két kelet-ukrajnai területen, további 115-öt pedig Oroszországban és az annektált Krímben. Volodimir Zelenszkij 2019 májusában megválasztott ukrán elnök jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a 2014 óta tartó konfliktusban fogságba esett állampolgárait kiszabadítsa. Az első ilyen eseményre 2019 szeptemberében került sor, amikor Ukrajna és Oroszország 35 foglyot cserélt ki, decemberben pedig – az ukrán és az orosz elnök párizsi megállapodását követően – az ukrán kormány 124 főt adott át a szeparatistáknak, míg tőlük 76 állampolgárát kapta vissza. Az áprilisi, harmadik fogolycseréhez vezető tárgyalások március elején kezdődtek, de a járvány miatt a tervezettnél lassabban haladtak, és csak április 8-án zárultak sikerrel. A 2014-ben kitört konfliktusban eddig több mint 13 ezer ember halt meg.

Az összeállítás teljes terjedelmében, lábjegyzetekkel ellátva itt olvasható.