Hadihírek a nagyvilágból
BIDEN ELNÖK KÍNA-MUNKACSOPORTOT HOZOTT LÉTRE
Joe Biden amerikai elnök február 10-én bejelentette egy Kínával foglalkozó munkacsoport (China Task Force) létrehozását a Védelmi Minisztériumon belül azzal a céllal, hogy elősegítse a Kína által okozott kihívások kezelését, kialakítsa az ehhez szükséges politikát, programokat és folyamatokat. A 15 fős munkacsoport négy hónapot kapott arra, hogy javaslatokat dolgozzon ki az Amerikai Egyesült Államok védelmi kérdésekkel foglalkozó vezetői számára. Tagjai a védelmi miniszter hivatala, az Egyesített Vezérkar, a haderőnemek, a területi parancsnokságok és a hírszerző közösség képviselőiből kerülnek ki. Amerikai védelmi tisztviselők a munkacsoportot egy olyan erőfeszítésnek nevezik, amely „nagy prioritású témákat fog vizsgálni, beleértve a stratégiát, a műveleti koncepciókat, a technológiát, az erők felépítését, elhelyezését és menedzselését, valamint a hírszerzést”. A munkacsoport áttekinti az Amerikai Egyesült Államok szövetségi és partnerségi kapcsolatait is, valamint azok hatását a kínai–amerikai kapcsolatokra.
A NATO SZÖVETSÉGI FÖLDFELSZÍNI MEGFIGYELÉSI RENDSZERE
ELÉRTE A KEZDETI MŰVELETI KÉPESSÉGET
Tod Wolters tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka (SACEUR2) február 15-én bejelentette, hogy a Szövetségi Földfelszíni Megfigyelési rendszer (AGS) elérte a kezdeti műveleti képességet, miután az 5 db RQ–4D típusú pilóta nélküli repülőgépből álló flotta bevethetővé vált. A tábornok jelentős mérföldkőnek nevezte az AGS-programot, amely lényegesen növeli a Szövetség éberségét, előrejelzési képességét a határai közelében történő eseményeket illetően. A 15 NATO-tagállam által beszerzett öt repülőgép az olaszországi Sigonella légibázison települ, az általuk megszerzendő hírszerzési, megfigyelési és felderítési adatok mind a 30 NATO-tag számára elérhetőek lesznek. Egy repülőgép egy 30 órás bevetésen a 18 000 m feletti repülési magasságból mintegy 100 ezer négyzetkilométer területet figyelhet meg, készíthet róla térképet a radarjával, követhet mozgó tárgyakat. Bár a rendszer egyidejűleg két térség megfigyelését tudja biztosítani, a NATO a feladatszabásnál figyelembe fogja venni a szövetségi prioritásokat.
AMERIKAI B–1 BOMBÁZÓ-REPÜLŐGÉPEK ÉRKEZTEK NORVÉGIÁBA
Február 22én a texasi Dyness légibázisról 4 db B–1B Lancer típusú hadászati bombázórepülőgép érkezett a norvégiai Ørland repülőterére, hogy onnan felszállva először vegyenek részt kiképzési célú bevetésen. Az amerikai Légierő 2018 óta hajt végre hadászati rendeltetésű repülőgépeivel közös gyakorlatokat NATOtagállamokkal és regionális partnerekkel. A Norvégiába érkező amerikai személyzet indulás előtt alapos orvosi vizsgálaton esett át, ennek ellenére „mozgási tilalmat” rendeltek el velük szemben a járvány miatt. Korábban, 2020. május 20-án két, hazai légibázisról felszállt Lancer – közbenső leszállás nélkül, légi utántöltéssel – már volt bevetésen a skandináv légtérben. Akkor a bombázórepülőgépek norvég F–35 és svéd Gripen repülőgépekkel együttműködve hajtottak végre feladatokat a két ország légterében. Oroszország provokációként értékelte, hogy február 26-án az esti órákban két B–1B repülőgép a Barents és a Norvégtenger légterében hajtott végre bevetést. A bombázókat a norvég légierő két F–35A típusú repülőgépe kísérte. Orosz értékelés szerint a négy Lancer által végrehajtott első áttelepülés azt bizonyítja, hogy megkezdődött az amerikai pilóták felkészítése az európai hadszíntéren történő esetleges harctevékenységükre.
A GLOBÁLIS KATONAI KIADÁSOK A PANDÉMIA IDEJÉN IS REKORDOT DÖNTÖTTEK
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS8) szerint a globális katonai kiadások – részben a kínai haditengerészeti beruházások miatt, de a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés ellenére – 2020-ban rekordszintet értek el. Az IISS becslése alapján a katonai kiadások 2020-ban 1830 milliárd dollárra rúgtak, ez 3,9%-kal haladta meg a 2019. évit. A kiadásokból az Amerikai Egyesült Államok mintegy 40,3%-kal részesedett (738 milliárd dollár), a második hely Kínát illeti 10,6%-kal (193,3 milliárd dollár). Kína 2020-ban a 2019-es adatokhoz képest kisebb arányban növelte katonai kiadásait, de a növekedés így is 12 milliárd dollár volt. Az európai országok esetében a katonai kiadások összességében 2%-kal nőttek. Néhány ország a betervezett katonai kiadásai egy részét a koronavírusjárvány okozta veszteségek csökkentésére, a gazdaság megsegítésére csoportosította át. Az európai NATO-tagállamok folytatták katonai kiadásaik növelését, összhangban a 2014-ben megho-zott döntéssel, hogy azok 2024-re elérjék az adott ország GDP-jének 2%-át. Ez eddig kilenc európai NATO-tagállamnak sikerült.
