A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia vezetői, 1872–1918 (1.)
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2022.2.8Kulcsszavak:
honvédtisztképzés, Ludovika Akadémia, katonai pályafutásAbsztrakt
Az önálló honvédtisztképzés 1872-ben indult meg a magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémián, amely közel fél évszázados fennállása folyamán, 1918-ig több ezer honvédtisztet képzett a Magyar Királyságnak. Az itt folyó oktató- és nevelői munka minősége jelentős mértékben függött az intézmény mindenkori vezetőjének személyétől. A felállítástól az első világégés végéig tartó időszakban a Ludovika Akadémiának 14 vezetője (kezdetben igazgatója, majd 1890-től parancsnoka) volt, akiknek katonai pályafutása kevésbé ismert. A tanulmányból kiderül, hogy kik is voltak, s milyen tiszti pályát futottak be. Az első rész történelmi-statisztikai és szociológiai módszerek segítségével bemutatja és elemzi személyes adataikat, a másodikban pedig életútjukat ismerhetjük meg.
Hivatkozások
• Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák–magyar tábornokai. Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok. 1. köt. Argumentum, Budapest, 2010 (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára), 23–43.
• Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák–magyar tábornokai. Altábornagyok. 2. köt. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2019 (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára), 21–38.
• Deák István: Volt egyszer egy tisztikar. A Habsburg-monarchia katonatisztjeinek társadalmi és politikai története 1848–1918. Gondolat, Budapest, 1993.
• Hajdu Tibor: Tisztikar és középosztály 1850–1914. Ferenc József magyar tisztjei. História – MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1999.
• Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században. Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság. 2. köt. Babits Kiadó, Szekszárd, 1997.
• Rendeleti Közlöny a Magyar Hadsereg számára. Szabályrendeletek. 1919/52., 193–197.