A hibrid hadviselés megjelenése a 20. század első felében
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2022.5.9Kulcsszavak:
hibrid hadviselés, világháború, Hitler, versailles-i békeszerződésAbsztrakt
A 21. század első két évtizedében a biztonságpolitikai témakörben az egyik leggyakrabban használt fogalom a hibrid hadviselés volt, melyet a szakirodalmi források a 21. század „termékeként” jellemeztek. A szerző jelen írásában ezt a megállapítást kívánja cáfolni néhány esettanulmány tükrében, amelyek kivétel nélkül a hitleri Német Birodalomnak a második világháborút megelőző, de a háború irányába mutató lépéseivel kapcsolatosak. Anélkül, hogy más történelmi eseményeket is bevonna az elemzésbe, azt a népszerű (köz-)mondást kívánja illusztrálni, hogy nincs új a nap alatt.
Hivatkozások
• Churchill, Winston: A második világháború. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999.
• Clausewitz, Carl von: A háborúról. Athenaeum, Budapest, 1917.
• Geraszimov, Valerij: Rolj nauki v predvigyenyii. Vojenno-promüslennüj Kurjer, 2013/8.
• Karsai Elek: A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig. Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1965.
• Nemeth, William J.: Future War and Chechnya: A Case for Hybrid Warfare. Monterey: Naval Postgraduate School, 06. 2002.
• Ormos Mária: Hitler. T-Twins Kiadó, Budapest, 1994.
• Rácz András: Oroszország hibrid háborúja Ukrajnában. KKI-Tanulmányok, 2014. 10. 15.
• Simicskó István: A hibrid hadviselés előzményei és aktualitásai. Hadtudomány, 2017/3–4. http://real.mtak.hu/67458/1/Ht_201734_5_18_u.pdf; DOI: 10.17047/HADTUD.2017.27.3–4.3
• Szun-ce: A háború művészete. Helikon Kiadó, 2015.