A humán szempontok előtérbe kerülése a fegyveres összeütközések polgári védelmi tevékenységében

Absztrakt

Megváltozott a lehetséges háborúk, összeütközések jellege, amit a NATO-nak a polgári veszélyhelyzet kezelésével kapcsolatos újabb irányelvei is tükröznek. A fegyveres összeütközések polgári védelmi tevékenységének újragondolása érdekében folyamatosan kutatni kell az utóbbiaknak való megfelelés lehetőségeit. Ez a folyamat elszakadást is jelent a ma még néhány elemében meglévő, például a tömegpusztító fegyverekkel vívott háborúval kapcsolatos régebbi attitűdtől. Az újragondolást az a tény is sürgeti, hogy a humán dimenzió nemcsak a hadműveletek, hanem a polgári védelem színterévé is vált, ellentétben a régebbi anyag-, technika- és mennyiségközpontú megközelítésekkel. A délszláv háború idején a határra vezényelt polgári védelmi tisztek tapasztalatai különösen a humán tényezők kutatásához adhatnak jó támpontot. Kellő óvatossággal, de adaptálni lehet a második világháború alatti bombázások hatásait is a lakossági reakciók előrejelzése érdekében. Az újabb feladatok meghatározásához célszerű vizsgálni a polgári védelem kapcsolatát az olyan, mostanában megjelent fogalmakkal is, mint a hibrid hadviselés, az aszimmetrikus konfliktusok, valamint a polgári ellenálló képesség. A jövő fegyveres összeütközéseinek egyik fő jellemzője várhatóan a célország lakosságának tudatára való hatás, a lelki egyensúly megbontása lesz, ezért a polgári védelemnek jobban kell koncentrálnia például a kibertéri képességekre, a professzionális kommunikációra, a krízisintervencióra és az önkéntesség teljesebb kihasználására.