A fegyveresen elkövetett, elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak veszélyhelyzet idején
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2022.2.5Kulcsszavak:
fegyveresen elkövetett, elöljáró vagy szolgálati közeg, erőszak, statisztika, vészhelyzetAbsztrakt
Az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak és a hozzá kapcsolódó bűncselekmény alapvetően egy kisebb jelentőségű, a jogászok jelentős része számára ismeretlen bűncselekménynek tekinthető, amelyen a minősítő körülmények között megjelenő „fegyveresen” minősítés sem változtat. A bűncselekmény ugyanakkor mégis kiemelt jelentőséggel rendelkezik, főleg a jelenlegi bevándorlás és járvány okozta válsághelyzetben. A tanulmány a fegyveresen elkövetett, elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak bűncselekményének jogszabályi hátterét, a rendelkezésre álló joggyakorlatot és a kapcsolódó statisztikákat vizsgálja, különös figyelmet fordítva a veszélyhelyzetek során változó elkövetési számokra és következtetéseket levonva a bűncselekmény jövőbeli várható alakulására.
Hivatkozások
• 19/2003. (V. 8.) HM–IM együttes rendelet a Magyar Honvédség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról.
• 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról.
• 26/2021. (I. 29.) kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről.
• 27/2021. (I. 29.) kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről.
• 40/2020. (III. 11.) kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről.
• 41/2016. (III. 9.) kormányrendelet a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendeléséről, valamint a válsághelyzet elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő szabályokról.
• 282/2020. (VI. 17.) kormányrendelet a 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről.
• 478/2020. (XI. 3.) kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről.
• 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről.
• 2010. évi CLXI. törvény az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról.
• 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről.
• 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről.
• 2021. március 19. napján a Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztálya részére és az arra 2021. március 26. napján adott válasz.
• A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és Tanácsnak – A lőfegyverutánzatok forgalomba hozatala COM (2010) 404.
• Csűri András: A fiatal felnőttkor mint büntetőjogilag releváns életszakasz. Doktori értekezés. http://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/1161/1/Csuri_Andras_Ertekezes.pdf
• Honfi Attila: A katonai fegyelem és a bekövetkezett (katonai és köztörvényi) bűncselekmények összefüggései a Magyar Honvédségnél 1991. január 1. és 1999. december 31. közötti időszakban. Doktori (PhD-) értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2004.
• Indokolás a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi … törvényhez. http://konyvtar.bpugyvedikamara.hu/wp-content/uploads/2012/02/BTKeloterjesztes-tervezet.pdf
• Kónya István: Magyar Büntetőjog I–III. Kommentár a gyakorlat számára. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2013.
• Legf. Bír. Katf. III. 333/1986. (BH1987. 146.).
• Legf. Bír. Bf. V. 700/1992. sz. (BH1993. 146.).
• Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma és a megyei bíróságok (a Fővárosi Bíróság) Büntető Kollégiumának álláspontja a Btk.-t módosító novella (a 2001. évi CXXI. tv.) egyes rendelkezéseinek alkalmazásának kapcsolatos jogértelmezési kérdésekben.
• Magyarország Alaptörvénye.
• Miskovics Mariann: A fegyveres elkövetés értelmezésének változásai az 1961-es Büntető Törvénykönyvtől napjainkig. Belügyi Szemle, 2016/6., 91–107. DOI: https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.6.5
