A küldetésorientált vezetés a magyar királyi 11. honvéd harckocsizászlóalj 1941. július 27-ei bevetése során
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2023.5.7Kulcsszavak:
küldetésorientált vezetés, magyar királyi honvédség, ukrajnai hadműveletek 1941-ben, páncélosok alkalmazásaAbsztrakt
A szervezetek legfontosabb erőforrása az emberi erőforrás, azon belül a vezetés. A történelem olyan példák gazdag tárháza, amikor egy létszámában kisebb és kevésbé felszerelt haderő győzedelmeskedni tudott egy nagyobb létszámú, jobb eszközökkel rendelkező ellenfél felett, mivel képzettebb, motiváltabb emberi erőforrással és szakmailag felkészültebb vezetéssel rendelkezett. Ezek a történelmi példák többnyire a küldetésorientált vezetéshez köthetők. Hosszú idő óta először a Magyar Honvédség jóval nagyobb anyagi erőforrásokhoz jut, mint korábban, emellett megvan a politikai szándék a szervezeti kultúra változtatására és – az 1945 előtt már valamennyire sikerrel alkalmazott – küldetésorientált vezetési filozófiához való visszatérésre, annak meghonosítására. Ennek a vezetési szemléletnek a korábbi, magyar vonatkozású eredményességét, gyakorlati megvalósulását egy, az 1941-es hadműveletekből vett példával, a magyar királyi 11. honvéd harckocsizászlóalj 1941. július 27-ei bevetésével mutatják be a szerzők tanulmányukban.
Hivatkozások
• ADP 6-0: Mission Command: Command and Control of Army Forces. Headquarters Department of the Army, Washington, D.C., 2019.
• Andaházi Szeghy Viktor: A magyar királyi honvédség részvétele a Szovjetunió elleni támadásban (1941. június – december). Belvedere Meridionale, Szeged, 2016.
• Balla Tibor: A caporettói áttörés magyar hőse, Bertalan Árpád hadnagy. Hadtörténelmi Közlemények, 2017/2., 505–528.
• Botond Pál: Egészségügyi szolgálat a harckocsizóknál. Magyar Katonai Szemle, 1943/2., 395.
• Czeglédi Mihály: A küldetésorientált vezetés kialakulása. Hadtudományi Szemle, 2015b/3., 89–100. https://m.ludita.uni-nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/10300/15_3_tt_czegledi.pdf?sequence=1&isAllowed=y
• Farkas Imre: A Magyar Honvédség vezetésfelfogása változásainak lehetséges irányai és beépülése a kiképzés rendszerébe. Repüléstudományi Közlemények, 2010/különszám, 1–21. https://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2010_cikkek/Farkas_Imre.pdf
• Gat, Azar: The Origins of Military Thought: From the Enlightenment to Clausewitz. Oxford University Press, USA, 1989.
• Geuter, Ulfried: Polemos panton pater – Militär und Psychologie im Deutschen Reich, 1914–1945. In: Ash Mitchell et al.: Geschichte der deutschen Psychologie im 20. Jahrhundert: Ein Überblick. (wv studium). Westdeutscher Verlag, Opladen, 1985, 146–171.
• Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések, 1918–1945: A két világháború közötti korszak és a második
világháború legfontosabb politikai szerződései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966.
• Harcászati szabályzat. 1. rész. Harcászati elvek. A m. kir. honvédelmi minisztérium kiadványa. Budapest, 1939.
• Harcászati Szabályzat 1938. tervezet, Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság Nyomdája, Budapest, 1938.
• HM HIM Hadtörténelmi Levéltár, Gyorshadtest, 2. doboz.
• HM HIM Hadtörténelmi Levéltár, kitüntetési javaslatok, 1941.
• Honvédségi Közlöny (Személyes ügyek), 1941/43. (1941. szeptember 16.)
• Jobbágy Zoltán: A műveleti hatásosság, a harcérték összetevői, valamint a háború sajátos természete. Hadtudomány, 2011/elektronikus szám. https://www.mhtt.eu/oldsite/hadtudomany/2011/2011_elektronikus/2011_e_7.pdf
• Krimmer, Elisabeth et al.: Enlightened War: German Theories and Cultures of Warfare from Frederick the Great to Clausewitz. (Studies in German Literature Linguistics and Culture, 98) Camden House; Rochester, New York, 2011.
• Lakatos Vince: Ahol a hősök drága életéért vívnak szívós harcot. Az Újság, 1941. 09. 24., 9–10.
• Lippai Péter: A küldetésorientált katonai vezetésszemlélet lehetőségei és korlátai egy hadtörténelmi példán keresztül bemutatva. Doktori (PhD-) értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2009a.
• Moltke, Helmuth Karl Bernhard von: Moltkes Militärische Werke: II. Die Thätigkeit als Chef des Generalstabes der Armee im Frieden. Ernst Siegfried Mittler und Sohn, Berlin, 1900.
• Mujzer Péter: Hungarian soldier versus Soviet soldier, Eastern Front 1941. Oxford, Osprey Publishing, 2021.
• Mujzer Péter: Magyar páncélosok Ukrajnában 1941. (Kézirat)
• Perlmutter, Amos: Carl von Clausewitz, enlightenment philosopher: A comparative analysis. Journal of Strategic Studies, 1988/1., 7–19. https://doi.org/10.1080/01402398808437326
• Rada Tibor: A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia és a testvérintézetek összefoglalt története (1830–1945) I–II. Pécs, Gálos-Nyomdász Kft., 1998.
• Szabó Péter – Számvéber Norbert: A keleti hadszíntér és Magyarország, 1943–1945. Puedlo Kiadó, Nagykovácsi, 2009.
• Sz. n.: Katonai zseb-lexikon 1939. (Recenzió), Magyar Katonai Szemle, 1940/1.
• Ujházy László: The road from Budapest to Vienna paved with the last German offensive of the Second World War. In: Štefanský, Václav (szerk.): Záverečná fáza 2. svetovej vojny a oslobodenie slovenska: zborník príspevkov a materiálov z medzinárodnej vedeckej konferencie v Bratislave 25–26. apríla 1995. Vojenský historický ústav, Pozsony, 1996, 47–58.
• Ujházy László: Tisztjelöltek kiválasztása a Brit Szárazföldi Erőknél. Honvédségi Szemle, 2019/2., 100–108.
• Zachár Sándor (szerk.): Katonai zseb-lexikon. Attila-Nyomda Rt., Budapest, 1939.
