A harcászati hírszerzés jelene és kihívásai a migrációs válságkezelés során

Szerzők

  • Attila Hadi MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred

DOI:

https://doi.org/10.35926/HSZ.2020.3.3

Absztrakt

A 20. század végén az emberi erővel folytatott hírszerzés képes volt túlélni a technológiai fejlődés által okozott válságot. A balkáni válság rávilágított a HUMINT-képesség szükségességére a NATO-ban. Magyarország NATO-tagként 2004-ben alapította meg első HUMINT-alegységét, és attól az időponttól kezdve a NATO-közösség elismerését nemcsak a kiküldetések során vívta ki, hanem a NATO HUMINT-gyakorlatain és például az Iraki Stabilizációs Erő kötelékében is. A migrációs válság új kihívásokat jelentett a magyar HUMINTcsapatok számára, mivel a saját területeiken korábban soha nem végeztek ilyen műveleteket.

KULCSSZAVAK: nemzetbiztonság, hírszerzés, emberi erővel folytatott hírszerzés, migráció, Magyar Honvédség, NATO

Információk a szerzőről

Attila Hadi, MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred

Hadi Attila alezredes, parancsnokhelyettes (MH 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred)

##submission.downloads##

Megjelent

2020-05-27

Hogyan kell idézni

Hadi, A. (2020). A harcászati hírszerzés jelene és kihívásai a migrációs válságkezelés során. Honvédségi Szemle – Hungarian Defence Review, 148(3), 31–43. https://doi.org/10.35926/HSZ.2020.3.3

Folyóirat szám

Évf. 148 szám 3 (2020): Honvédségi Szemle

Rovat

Haderőszervezés, -fejlesztés