Támadórakéták és rakétavédelem – többcélú fegyverrendszerek és azok geopolitikai hatásai
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2020.3.2Absztrakt
Putyin orosz elnök 2019. március 1-jén megtartott évértékelő beszéde és az Irán által 2020 januárjában végrehajtott iraki rakétacsapások óta a hadászati támadófegyverek, alapvetően a nukleáris tölteteket célba juttatni képes új típusú ballisztikus rakéták és a nagy hatótávolságú támadó robotrepülőgépek a nemzetközi hírek előterébe kerültek. A fegyverzetkorlátozási egyezmények érvényvesztésének időszakában ezek a fegyverrendszerek nem pusztán egy minőségi ugrást képviselnek a stratégiai katonai képességek eszköztárában, hanem egyre inkább a politikai befolyásolás eszközévé is váltak. A szerző tanulmányában mindkét aspektus vizsgálata mellett arról is szót ejt, milyen hatással lehet mindez a közeljövőben hazánkra és a Magyar Honvédség tevékenységére.
KULCSSZAVAK: rakéta, rakétavédelem, ballisztikus rakéta, NATO, EPAA, fegyverzetkorlátozás, SALT, START, Oroszország, Irán, Irak, Magyar Honvédség
