Hogyan látják a menekültek a balkáni bejutást és a saját helyzetüket?
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2021.6.6Kulcsszavak:
migráció, ISIS, Balkán, menekültek, menekülttábor, embercsempészekAbsztrakt
Az elmúlt hat évben az illegális migráció első és talán legfontosabb útvonala a Balkánon át vezetett. 2015 és 2020 között a szerzőnek a munkája kapcsán rengeteg személyes találkozásban volt része, háromszáz menekültet pedig meg is interjúvolt utazásaik körülményeiről. Számos olyan kérdést tett fel, amelyek megválaszolásával talán közelebb juthatunk a migrációs válság megoldásához. Jelen dolgozatában röviden összefoglalja az újkori migráció kialakulását és a balkáni útvonal létrejöttét, ezután pedig ismerteti az általa készített felmérés eredményét.
Hivatkozások
évi 15. törvényerejű rendelet a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan az 1967. évi január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98900015.tvr
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, 2006.
Besenyő János – Miletics Péter József (szerk.): Szemelvények a XXI. századi migráció témaköréből.
Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely (HVK TKH), Budapest, 2017. http://real.mtak.hu/83709/1/szemelvenyek.pdf
Csuka Gyöngyi – Török Ádám (szerk.): Az Európába irányuló és 2015-től felgyorsult migráció tényezői, irányai és kilátásai. MTA Migrációs Munkacsoport, Budapest, 2015.
Dr. Dezső Tamás: Demográfia és migráció: a muszlim világ népességrobbanásának okai és következményei. Migrációkutató Intézet. https://www.migraciokutato.hu/2018/12/11/a-muszlim-vilagnepessegrobbanasanak-okai-es-kovetkezmenyei/.
Háber Péter: Az „Iszlám Állam” nevű terrorista szervezet és az általa gerjesztett biztonsági kockázatok. Szakmai Szemle, 2016/3., 55–82.
Hermann, Rainer: Az Iszlám Állam. A világi állam kudarca az arab világban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2015.
Huszonkét éve nem látott számú menedékkérő érkezett 2014-ben a világ fejlett ipari országaiba. https://www.unhcr.org/hu/393-huhirek2015huszonket-eve-nem-latott-szamu-menedekkero-erkezett-2014-ben-a-vilag-fejlett-ipari-orszagaiba-html.html
Kasznár Attila: Az ujgur terrorizmus nemzetközi biztonsági kockázatai. Arc és Álarc, I. évf. 2017/2–3., 181–189.
Magyar Levente: A migráció a legnagyobb biztonsági kihívás Európában. https://magyarnemzet.hu/kulfold/magyar-levente-a-migracio-a-legnagyobb-biztonsagi-kihivas-europaban-7563518/
Dr. Probáld Ferenc – Dr. Szegedi Nándor: Afrika és a Közel-Kelet gazdaságföldrajza. Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986.
Resperger István (szerk.): Nemzetbiztonsági alapismeretek. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2018.
Ritecz György: A migráció trendjei – és ami mögötte van. Regio, 24. évf. 2016/2., 109–139. http://regio.tk.mta.hu/index.php/regio/article/view/115; DOI: 10.17355/rkkpt.v24i2.115
Ritecz György – Sallai János: A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei 2.0. Central European Papers, IV. évf. 2016/2., 104–106.
Simon Péter: Az arab tavasz kiváltó okai, jelene és hatása a biztonságpolitika alakulására. Felderítő Szemle, XIII. évf. 2014/1., 17–25.
Szilágyi-Kiss Hajnalka: Az Iszlám Állam megerősödésének logisztikai háttere. Honvédségi Szemle, 149. évf. 2021/5.
Tálas Péter: Az európai migrációs válság értelmezési kereteiről. Nemzet és Biztonság, 2016/6., 86–115. http://bamf.de/EN/DasBAMF/dasbamf.node.html
https://frontex.europa.eu/search-results/?q=In+2014+and+the+first+half+of+2015+to+the+Schengen+area
