Szent László „lovagkirály” és a magyar haderő kapcsolódása a középkortól napjainkig

Absztrakt

A 2017-es évet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) is Szent László-emlékévnek minősítette. Szent László lovagkirály nevéhez világháborús katonai szervezetek, illetve védvonalak is kapcsolódnak. A lengyel születésű, a hagyomány szerint Nyitrán elhunyt, a magyar történelemben kiemelt helyet elfoglaló lovagkirály nevét kapta többek között a koszovói Pristinában 1999-től szolgáló KFOR-erők (NATO-vezetésű Koszovó Erők) magyar kontingensének tábora; a sok éven keresztül a Magyar Honvédséggel szoros kapcsolatot ápoló Szent László Ifjúsági Szövetség; ma a király nevét
viseli a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalj IV. százada. A második világháború vérzivatarában 1944 – az ifjúság honvédelmi nevelése terén, valamint a magyar sportban – Szent László király évének lett nyilvánítva;1 1992-ben június 27-ét kormányhatározat a határőrök napjává tette. Szent László a lövészkatonák védőszentje, patrónusa, s mint ilyen, születési
dátuma időszakában már évek óta rendszeresek a különböző katonai szervezeteink által szervezett emlékező menetek és túrák.
Az alább közreadott szemelvények bemutatják az emlékév főbb eseményeit, a névadó lovagkirály életét, működését és életművét, a róla elnevezett Szent László Hadosztály és Szent László-állás történetét, valamint a királyra való emlékezés eseményeit.