A társadalom flexibilitásával kapcsolatos elvárhatósági mérce honvédelmi kérdésekben
Kulcsszavak:
honvédelmi kötelezettség, „toleranciaküszöb”, társadalmi reakciók, ÖTR, Nemzeti Biztonsági StratégiaAbsztrakt
A magyar haderő érdemi szervezeti átalakítása 1989-ben kezdődött meg, amely komoly kihatással volt a honvédelem és a társadalom addig megszokott – szorosnak mondható – kapcsolati rendszerére. A különböző laktanyák, illetőleg katonai szervezetek folyamatos felszámolása odáig vezetett, hogy a sorozásra épülő tömeghadsereget – a folyamat „betetőzéseként” – felváltotta az önkéntességen alapuló, kis létszámú professzionális haderő, annak tartalékképzése érdekében pedig létrehozták az önkéntes tartalékos rendszert (ÖTR). A 2010-es évektől kezdődően ugyanakkor olyan kormányzati intézkedéseknek lehetünk „szemtanúi”, amelyek egyértelműen az állampolgárok honvédelmi igazgatásba történő reintegrációját célozzák meg, egyfelől az önkéntességen alapuló feladatvállalások, másfelől a honvédelmi kérdések iránti affinitás növelése érdekében. E tanulmány célja elsősorban az, hogy e folyamat főbb állomásait kronológiai sorrendben elemezze, illetőleg felvázolja a vizsgált terület fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatos perspektívákat.
