A HONVÉDSÉG SZÜLETÉSE
A magyar hadsereg 1848–1849 legsajátabb alkotása
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2025.6.7Kulcsszavak:
1848-as szabadságharc, Batthyány-kormány, nemzetőrség, honvédségAbsztrakt
A tanulmány áttekinti azt a folyamatot, ahogy az 1848 áprilisában hatalomra került Batthyány-kormány megszerezte a rendelkezést a Magyarországon és Erdélyben állomásozó cs. kir. hatóságok és csapatok felett, s ezzel párhuzamosan megkezdte az önálló magyar hadsereg szervezését. Ennek törvényi alapját a nemzetőrségről szóló 1848:XXII. törvénycikk adta. A kormány ennek egyik paragrafusát használta fel arra, hogy megindítsa tíz önkéntes zászlóalj szervezését; ezeket május végétől már honvédeknek nevezték. Szintén a nemzetőrségi törvény révén nyílt mód az önkéntes mozgó nemzetőrség szervezésére, amelynek zászlóaljai 1848 őszén és telén reguláris honvédzászlóaljakká alakultak át. A tömeghadsereg megszervezését a magyar országgyűlés által 1848. augusztus végén elfogadott törvény tette lehetővé. A tanulmány áttekintést ad a honvédsereg egyéb alkotóelemeiről, így a többnyire huszárokból álló lovasságról, a tüzérségről, a műszaki alakulatokról, illetve az időnként több fegyvernemből álló külföldi (bécsi, lengyel, német, olasz) légiókról is.
Hivatkozások
• Barcy Zoltán – Somogyi Győző: A szabadságharc hadserege. Corvina Kiadó, Budapest, 1986.
• Bencze László: A Habsburg Birodalom katonai rendszere. In: Bona Gábor (szerk.): A szabadság
harc katonai története – Pákozdtól Világosig, 1848–1849. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1998, 9–33.
• Bona Gábor: A szabadságharc fegyveres ereje. Hadtörténelmi Közlemények, 1998/1., 3–25.
• Bona Gábor: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban. I. kötet. Heraldika Kiadó, Budapest,
, 9–60.
• Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Miskolci Egyetemi
Kiadó, Miskolc, 2015.
• Bőhm Jakab: A német légió szervezése és tevékenysége az 1848–1849. évi magyar szabadság
harcban. Hadtörténelmi Közlemények, 1970/2., 194–215.
• Csikány Tamás: Honvédtüzérség az 1848–49-es szabadságharcban. Tinta Kiadó, Budapest,
• F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. A Magyar Országos
Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok, Budapest, 1989.
• Hermann Róbert: A honvéd utászkar megszervezése 1848-ban. Hadtörténelmi Közlemények,
évf. 2019/1., 7–52.
• Hermann Róbert: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. Osiris Kiadó, Budapest, 2022.
• Kedves Gyula: A szabadságharc hadserege I. – A lovasság. Sygnatura, Budapest, 1992.
• Kossuth Lajos összes munkái. XII. k. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban.
S. a. r. Sinkovics István. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai, Budapest, 1957.
• Kovács István: „…mindvégig veletek voltunk” Lengyelek a magyar szabadságharcban. Osiris
Kiadó, Budapest, 1998.
• Mészáros Lázár emlékiratai. Az eredeti kéziratokból közrebocsátja Szokoly Viktor. I. kötet. Pest,
HSz 2025/6.
Hadtörténelem
• Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848–1849. I. kötet.
Pest, 1868.
• Pete László: „Viva l’Unione magiaro-italica!” Magyar–olasz kapcsolatok 1848–1849-ben.
Printart Press, Debrecen, 2014.
• Dr. Rédvay István: Huszáraink hazatérése 1848/49-ben. Vitézi Rend Zrínyi Csoportja, Budapest,
• Róna Judit – Urbán Aladár (szerk.): Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri
iratai. I–II. kötet. Argumentum Kiadó, Budapest, 1999.
• Katrin Sitzler: Solidarität oder Söldnertum. Die ausländischen Freiwilligenverbände im ungarischen
Unabhängigkeitskrieg 1848–1849. Studien zur Militärgeschichte, Militärwissenschaft und
Konfliktforschung. Bd. 24. Biblio Verlag, Osnabrück, 1980.
• Süli Attila: A nemzetőrség, a honvédség és a Kossuth-szabadcsapat szervezése Erdélyben
-ban. Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2011.
• Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok – Okmánytár. Sajtó alá rendezte Hermann Róbert
és Pelyach István. Budapest, 1990.
• Dr. Szentneményi Béla: 1848–49. A szabadságharc katonáinak egyenruhái. Honvéd Levéltár
és Múzeum, Budapest, 1950.
• Thim József: A magyarországi 1848–49-iki szerb fölkelés története. I. kötet. Magyar Történelmi
Társulat, Budapest, 1940.
• Thim József: A magyarországi 1848–49-iki szerb fölkelés története. II. kötet. Magyar Történelmi
Társulat, Budapest, 1930.
• Urbán Aladár: A Batthyány-kormány hadügyi politikájának első szakasza (1848. április– május).
Hadtörténelmi Közlemények, 18. évf. 1971/2., 211–237.
• Urbán Aladár: A magyarországi osztrák hadszervezet és a hazánkban állomásozó katonaság
áprilisában. Hadtörténelmi Közlemények, 10. évf. 1963/2., 145–169.
• Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Akadémiai Kiadó, Buda
pest, 1973.
• Urbán Aladár: A Nemzetőrségi Haditanács és a honvéd tüzérség megszervezése 1848-ban. In:
Uő. Batthyánytól Kossuthig. Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén. Argumentum Kiadó,
Budapest, 2009, 336–359.
• Urbán Aladár: Sztankó Soma tervezete az 1848-as honvédség felállítására. In: Uő. A törvényesített
forradalomtól az önvédelmi háborúig. Line Design Kft., Budapest, 2020, 96–111.
• Vajda János: Egy honvéd naplójából. In: Barta János – Seres József (szerk.): Vajda János összes
művei. IV. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972, 309–363.
• Varga János: Az országgyűlés szerepe a honvédelem megalapozásában. In: Szabad György (szerk.):
A magyar országgyűlés 1848/49-ben. KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 1998,
–184.
