Felelősség a humanitárius segélyezésben: elszámoltathatóság és standardok

Absztrakt

A humanitárius segítségnyújtásban a globális fejlesztési célok meghatározásával párhuzamosan a humanitárius szereplőkben is felmerült az igény a minőségi kritériumok és standardok definiálására. Mennyi az „elég”, és mi a „jó”? Humanitárius téren a cél
nyilvánvalóan az, hogy minél kevesebbszer legyen szükség a beavatkozásra, de a felmerülő igény és annak mértéke a humanitárius szereplőktől független tényező. Így az 1990-es évek óta jelentős tendencia az a törekvés, hogy a donorok és a végrehajtók elszámoltathatóak legyenek, kompetenciájuk mérhető legyen. A 20. század utolsó évtizedében több segélyszervezet komoly növekedésen ment keresztül, ezzel együtt e szervezetek felépítésének is fejlődnie kellett – így elkerülhetetlenné vált a szervezeti centralizáció. A 2004-es délkelet-ázsiai cunami újabb lökést adott a segélyszervezetek szükségszerű kapacitásnövelésének. A technikai és a logisztikai lehetőségek mellett fontossá vált a segélyszervezetek becsületessége, tisztessége és megfelelő teljesítménye, melyek a humanitárius segítségnyújtás alappilléreivé váltak.