OSINT Beyond Security Policy
DOI:
https://doi.org/10.35926/HDR.2025.1.4Kulcsszavak:
OSINT, open-source intelligence, information, military intelligenceAbsztrakt
The objective of the paper is to give a brief overview of OSINT, which was originally used mainly in military operations in the field of state security intelligence, in light of the literature. First, the concept of information is clarified by illuminating it with concise
definitions. Foreign and domestic approaches to the subject are compared in a few words. Some historical examples are given to illustrate OSINT’s use in the past and its application in different fields and periods. The importance of OSINT extends beyond its everyday use, as evidenced by the fact that it is still used today by governmental bodies, in security policy, from the civilian sector to marketing. The World Wide Web and social media have brought radical changes. They have transformed the way we search for information and the tools we use. At the same time, the development of information technology has seen unprecedented progress. This is why both computers and artificial intelligence have been put at the service of open-source intelligence. The paper considers both the advantages and disadvantages of OSINT and reflects on legal and ethical issues, providing a background knowledge of the law.
Hivatkozások
• 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Act LXIII of 1992 on the Protection of Personal Data and the Disclosure of Data of Public Interest), 1992. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99200063.TV (Downloaded: 13/01/2025).
• 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról (Act CXXV of 1995 on National Security Services), 1995. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500125.tv (Downloaded: 13/01/2025).
• 2000. évi CXXVI. törvény a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról (Act CXXVI of 2000 on the Coordination Center Against Organized Crime), 2000. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0000126.TV (Downloaded: 13/01/2025).
• Bányász, Péter: A közösségi média, mint a nyílt forrású információszerzés fontos területe. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 3, No. 2 (2015), 21–36.
• Bujdosóné Dani, Erzsébet: Neumann kontra Gutenberg-galaxis? – Különös tekintettel a generációs olvasási szokásokra. Könyv és nevelés, Vol. 14, No. 4 (2012), 48–59.
• Capurro, Rafael: What is information science for? A philosophical reflection. In: Vakkari, Pertti – Cronin, Blaise (eds.): Conceptions of Library and Information Science: Historical, Empirical and Theoretical Perspectives. Taylor Graham, London, 1992, 82–98.
• Csizner, Zoltán: Az OSINT határai. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 7, No. 2 (2019), 19–31. https://doi.org/10.32561/nsz.2019.2.2
• Dezső, Tamás: Mezopotámia – Asszíria katonai felderítése. In: Boda, József – Regényi, Kund (eds.): A hírszerzés története az ókortól napjainkig. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 2019, 18–22.
• Dobák, Imre: OSINT – Gondolatok a kérdéskörhöz. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 7, No. 2 (2019), 83–93. https://doi.org/10.32561/nsz.2019.2.7
• European Parliament and the Council: REGULATION (EU) 2016/679 OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 27 April 2016 on the protection of natural persons with regard to the processing of personal data and on the free movement of such data, and repealing Directive 95/46/EC (General Data Protection Regulation). EUR-Lex, 2016. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=OJ:L:2016:119:TOC (Downloaded: 13/01/2025).
• Fülöp, Géza: Az információ. 2. bővített és átdolgozott kiadás, Eötwös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi – Informatikai Tanszék, Budapest, 1996.
• Keegan, John: A háborús felderítés. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2005.
• Kis-Benedek, József: Az OSINT alkalmazása a diplomáciában. In: Nagy, Sándor Gyula – Kutasi, Gábor (eds.): Gazdaságdiplomácia – Elmélet és gyakorlat felkészülő diplomatáknak. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020. https://mersz.hu/hivatkozas/m725gegyfd_244#m725gegyfd_244 (Downloaded: 13/01/2025).
• Lévay, Gábor: OSINT (Open Source Intelligence) – Nyílt információs hírszerzés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2006.
• Márton, Balázs: A nyílt forrású hírszerzés (OSINT) mint lehetőség a bűncselekmények felderítésében – A rendőrségen belüli önálló OSINT egység koncepciója. Belügyi Szemle, Vol. 71, No. 8 (2023), 1419–1435. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.8.5
• Molnár, Tamás József: Az internetes biztonság és az OSINT összefüggései. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 9, No. 2 (2021), 81–94. https://doi.org/10.32561/nsz.2021.2.6
• Nemzeti Információs Központ (National Information Center): Nyílt forrású hírszerzés. 2022. https://nik.gov.hu/nyilt-forrasu-hirszerzes (Downloaded: 13/01/2025).
• North Atlantic Treaty Organization: NATO OSINT Handbook v1.2. NATO, 2001. https://archive.org/details/nato-osint-handbook-v-1.2-jan-2002 (Downloaded: 13/01/2025).
• Orbán, Anna: Információ. Közszolgálati Online Lexikon, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, [no year]. https://lexikon.uni-nke.hu/szocikk/informacio/ (Downloaded: 15/01/16.), Original source: 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról 1. § Davenport, T. H. – Prusak, L.: Tudásmenedzsment, Kossuth Kiadó (Ford. Andor Éva), Budapest, 2001.
• Péter: Hány videót töltenek fel naponta a YouTube-ra? 2024. https://eoldal.hu/hany-videottoltenek-fel-naponta-a-youtube-ra/ (Downloaded: 13/01/2025).
• PUBLIC LAW 109–163. National Defense Authorization Act for Fiscal Year 2006, Section 931, p. 3411. https://www.congress.gov/109/statute/STATUTE-119/STATUTE-119-Pg3136.pdf (Downloaded: 13/01/2025).
• Regényi, Kund Miklós: OSINT a második generációs internetet megelőző korokban. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 7, No. 2 (2019), 32–37. https://doi.org/10.32561/nsz.2019.2.3
• Shaw, Sharline: A legfontosabb YouTube-statisztikák és aktuális trendek 2025-ban. (Key YouTube Statistics and Current Trends in 2025), LeeLine, 2025. https://www.ileeline.com/hu/youtube-statistics/#General_YouTube_Statistics (Downloaded: 13/01/2025).
• Solti, Imre: Az OSINT információgyűjtő estközeiről. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 7, No. 2 (2019), 3–18. https://doi.org/10.32561/nsz.2019.2.1
• Szabadföldi, István: A mesterséges intelligenciával támogatott nyílt információszerzés (OSINT) – evolúció és kihívások. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 10, No. 1 (2022), 30–51. DOI: 10.32561/nsz.2022.1.3
• Szabó, Károly: Az OSINT – Gondolatok a tevékenységről, és az alkalmazás közegéről. Nemzetbiztonsági Szemle, Vol. 7, No. 2 (2019), 68–82. https://doi.org/10.32561/nsz.2019.2.6
• Vakkari, Pertti – Cronin, Blaise (eds.): Conceptions of Library and Information Science: Historical, Empirical and Theoretical Perspectives. Taylor Graham, London, 1992.
• Vattai, Eszter: A nyílt forrású információszerzés kapcsolata a hadsereggel. Hadmérnök, Vol. 18, No. 2 (2023), 155–165. https://doi.org/10.32567/hm.2023.2.10
• Vida, Csaba: Nyílt forrású adatszerzés (OSINT). In: Kobolka, István (ed.): Nemzetbiztonsági alapismeretek. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2013, 101–109.
