Pest-Buda katonai kórházai a 18. század utolsó évtizedeiben
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2025.3.7Kulcsszavak:
katona-egészségügy története, katonai kórházak, Pest-Buda, 1780–1790-es évekAbsztrakt
A Habsburg Birodalom állandó katonai kórházi rendszerének kiépítése II. József nevéhez fűződik, és része annak az átfogó katona-egészségügyi fejlesztési projektnek, melynek során modern szabályzatok rendszere, állandó katonaorvosi kar és a vonatkozó szakképzés is létrejött. A nagyobb helyőrségi városok – így a régi Pest-Buda (és Óbuda) – több katonai kórházzal is rendelkeztek, ezek között voltak stabil intézmények, illetve a kor fegyveres konfliktusai, a törökellenes harcok, valamint a napóleoni háborúk idejére létrehozott (esetleg állandósult) ispotályok. A tanulmány a pesti, a budai, az óbudai katonai kórházakról, a barakk-kórház, a Neugebäudéba telepített kisegítő lazarett, illetve az Invalidus-ház kórháza 1780–1790-es évekbeli működéséről ad áttekintést.
Hivatkozások
Szakirodalom
• A nemzetközi orvosi congressus katonaegészségügyi szakosztályából. Honvédorvos, XXII. évf. 1909/6.
• Az orvostudomány magyar mesterei. Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata, Budapest, 1924.
• Beiträge zur Geschichte des österreichischen Heerwesens. Seidel und Sohn, Wien, 1872.
• Binder, Michaela: Der Soldatenfriedhof in der Marchettigasse in Wien. Museen der Stadt Wien – Stadtarcheologie, Wien, 2012.
• Bischof Johann Heinrich von Kerens. In: Gedächtnis des Landes. https://www.gedaechtnisdeslandes.at/personen/action/show/controller/Person/?tx_gdl_gdl%5Bperson%5d=1201 (Letöltés időpontja: 2023. 10. 12.)
• Brambilla, Giovanni Alessandro: Instruction für die bey den kaiserl. königl. Armeen, und in den Feldspitälern angestellten Feldchirurgen. Trattner, Wien, 1779.
• Brambilla, Giovanni Alessandro: Rede auf den Tod des Kaisers Joseph II. Gräffer und Alberti, Wien, 1790.
• Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia – Gemini Budapest Kiadó, Budapest, 1998.
• Clodfelter, Micheal: Warfare and Armed Conflicts. A Statistical Encyclopedia of Casulty and Other Figures, 1492–2007. 3th ed. McFarland & Company, London, 2008.
• Coquereau: A pesti Újépület (tusrajz). In: Haza és haladás. A reformkortól a kiegyezésig (1790–1867). Enciklopédia Humana Egyesület, Budapest, 2000. https://mek.oszk.hu/01900/01903/html/cd7/kepek/muveszetek/mt061rgy95067.jpg (Letöltés időpontja: 2024. 11. 15.)
• Des Regulaments und Ordnung für gesamte Kaiserl. Königl. Cuirassiers- und Dragoner-Regimenter. Ghelen, Wien, 1751.
• Engländerné Brüll Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán a legrégibb időktől a város egyesítéséig. Gyógyászat, 69. évf. 1929.
• Engländerné Brüll Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán. Novák Rudolf és Társa Tudományos Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Federle, Heidelinde: Militärmedizin im 18. Jahrhundert. Pallasch, 2002/13., 51–62.
• Flamm, Heinz: Das Werden des österreichischen Sanitätswesens – vor 250 Jahren das „Sanitäts-Hauptnormativ”, vor 150 Jahren das „Reichs-Sanitätsgesetz”. Wiener Klinische Wochenschrift, 2020/4., 115–152.
• Graffenhuber, Franz Wolfgang – Brambilla, Giovanni Alessandro: Instruction für die bey den kaiserl. königl. Armeen, und in den Feldspitälern angestellten Feld-Medicos, und Staabs-Chirurgos. Trattner, Wien, 1778.
• Győry Tibor: Az orvostudományi kar története, 1771–1935. Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest, 1936.
• Habart, Johann: Unser Militär-Sanitätswesen vor hundert Jahre. Šafář, Wien, 1896.
• Hof- und Staats-Schematismus… Haupt- und Residenzstadt Wien… auf das Jahr 1781. Gerold, Wien, 1781.
• Ishida, Sumio: Reception of a Viennese physician in Japan. A bibliographical study on the works of Joseph Jakob Edler von Plenck (1730–1809). Orvostörténeti Közlemények, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár – MOTESZ Magyar Orvostörténelmi Társaság, Budapest, 1999, 27–40.
• John, Johann Dionysius: Lexikon der k. k. Medizinalgeseze [sic]. 2. Theil. Calve, Prag, 1790.
• Kelényi György: A királyi udvar építkezései Pest-Budán a XVIII. században. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.
• Khevenhüller, Ludwig Andreas von: Observations-Puncten. Heltzdörffer, Kronstadt, 1729.
• Kirchenberger, Salomon: Chronologische Tabellen zur Geschichte des k. und k. österreichischungarischen Militär-Sanitätswesens. Šafář, Wien, 1896.
• Kirchenberger, Salomon: Das Militär-Sanitätswesen unter der Kaiserin Maria Theresia. Der Militärarzt. 1888.
• Kirchenberger, Salomon: Die ältesten reglementarischen Bestimmungen, den Sanitätsdienst im k. u. k. Heere betreffend. Militärarzt. 1894.
• Kirchenberger, Salomon: Geschichte des k. und k. österreichisch-ungarischen Militär-Sanitätswesens. Šafář, Wien, 1895.
• Lázár Balázs: A Magyar Királyság katonasága a Habsburg Birodalom hadseregeiben. In: Hermann Róbert (szerk.): Magyarország hadtörténete, 3. kötet. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2015, 41–114.
• Linzbauer Ferenc Xavér: Codex sanitario-medicinalis Hungariea. Tom. 1. Typis Universitatis, Budae, 1852–1856.
• Linzbauer Ferenc Xavér: Codex sanitario-medicinalis Hungariea. Tom. 3. Sectio 1. Typis Universitatis, Budae, 1853.
• Martini, Mariano – Garbarino, Maria Carla: My thoughts, My surgical practice. The History of European surgery in the 18th century. The Italian innovator Giovanni Alessandro Brambilla (1728–1800) at the Hapsburg court of Joseph II of Austria. A pioneer of medical surgical education in the field of military medicine. American Journal of Surgery, Vol. 225, 2023/6., 1113–1116. https://doi.org/10.1016/j.amjsurg.2023.02.009 (Letöltés időpontja: 2023. 08. 07.)
• Mihók Sándor: A Pesti Invalidus Ház története. Honvédségi Szemle, 146. évf. 2018/5., 128–138.
• Militär-Sanitäts-Reglement. Wien, Hof- und Staatsdruckerey, 1808.
• Oesterreichischer Militär-Almanach. Graeffer, Wien, 1790–1804.
• Offner, Robert – Killyen, Hansgeorg von: A bécsi orvos-sebészeti József-Akadémia (Josephinum) magyarországi növendékei, 1775–1784. ELTE Levéltára, Budapest, 2012.
• Peintinger, Barbara: Giovanni Alessandro Brambillas Appendice. Eine Quelle zur Geschichte des Gesundheitswesens im Josephinismus. Diplomarbeit, Universität Wien, Wien, 2011. https://doi.org/10.25365/thesis.14586 (Letöltés időpontja: 2022. 01. 13.)
• Pogányné Rózsa Gabriella: A Honvédkórház 120 éve. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2019.
• Pogányné Rózsa Gabriella: A kórházvonatok alkalmazásának kezdete a (magyar) katonaegészségügyben. Honvédorvos, 74. évf. 2022/1–2., 44–58.
• Pogányné Rózsa 2018, 222–223.
• Reglement für die sämmentlich-kaiserlich-königliche Cavallerie. Trattner, Wien, 1769.
• Reglement für die sämmentlich-kaiserlich-königliche Infanterie. Trattner, Wien, 1769.
• Regulament und Ordnung nach welchen sich gesamtes Kaiserlich-königliches Fuß-Volck […] zu achten haben. Ghelen, Wien, 1749.
• Romshorn, Car: Kaiser Joseph II. und seine Zeit. Reclam, Leipzig, 1845.
• Sági Erzsébet: A budai katonai kórház 1789. évi alapításának és elhelyezésének története. Orvosi Hetilap, 141. évf. 2000/22., 1195–1198.
• Schoen Arnold: A budapesti központi városháza. Volt invalidus-ház, majd Károlyi-kaszárnya. Székesfővárosi házinyomda, Budapest, 1930b.
• Schoen Arnold: A Pesti Invalidusház építése. Magyar Művészet, 6. évf. 1930a/2., 97–109. http://epa.oszk.hu/02300/02304/00051/pdf/mmuveszet_1930_02_097-109.pdf (Letöltés időpontja: 2023. 09. 14.)
• Störck, Anton Freiherr von: Medicinisch-praktischer Unterricht für die Feld- und Landwundärzte der österreichischen Staaten. Trattner, Wien, 1776.
• Swieten, Gerhard van: Kurze Beschreibung und Heilungsart der Krankheiten, welche am öftesten in dem Feldlager beobachtet werden. Trattner, Wien; Prag; Triest, 1758.
• Takáts László: A magyarországi utolsó török háború egészségügyi ellátásának megszervezése 1788–89-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 13. évf. 1966/1., 40–63.
• Takáts László: Hazai forrásadatok a katonakórházak 17–18. századbeli fejlődéséhez. Honvédorvos, 28. évf. 1976/3., 251–264.
• Vályi András: Magyar országnak leírása. 3. kötet. A Királyi Universitasnak betűivel, Budán, 1799.
• Wien, vom 30. May [1781]. Beytrag zum Reichs-Postreuter. 1781/45. Vom 11 ten Junii, 1. Levéltári források
• HL, I. 1. GC. 1778. 97. doboz. 34/29., 40.
• HL, I. 1. GC. 1779. 101. doboz. 34/235., 240.
• HL, I. 1. GC. 1781. 119. doboz. 34/6., 13., 36., 72.
• HL, I. 1. GC. 1782. 128. doboz. 16/490.
• HL, I. 1. GC. 1783. 148. doboz. 30/58., 101., 120., 140., 164.
• HL, I. 1. GC. 1784. 163. doboz. 30/24., 37., 95., 100., 110., 228.
• HL, I. 1. GC. 1784. 164. doboz. 34/48., 54., 125., 127.
• HL, I. 1. GC. 1785. 183. doboz. 34/6., 24., 26., 34., 36., 42., 45., 48., 55., 66., 90., 101., 102., 104.,
, 108., 113–116., 125., 131., 137., 140., 145., 150.
• HL, I. 1. GC. 1785. 184. doboz. 34/104.
• HL, I. 1. GC. 1786. 213. doboz. 34/14., 40., 59., 66., 76., 80., 102., 106., 109., 111., 122., 123.
• HL, I. 1. GC. 1788. 252. doboz. 34/35., 78., 194., 197., 203., 241., 245., 291., 294.
• HL, I. 1. GC. 1789. 198. doboz. 34/380.
• HL, I. 1. GC. 1789. 271. doboz. 34/198., 216., 271., 284., 298.
