Az államhatár fogalmának és az államhatárok kijelölése történetének nemzetközi áttekintése
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2025.1.5Kulcsszavak:
államhatár, etnikai határ, politikai határ, nemzetiségek, nemzetállamAbsztrakt
A határ fogalma korszakonként különböző értelmet kapott, és folyamatosan egyszerűsödött. A magyar és az európai viszonylatban felfedezhető párhuzamosság, ugyanakkor Magyarország sajátos geopolitikai környezete és tradíciói miatt az államhatár mindig a figyelem és az érdeklődés középpontjában állt. Ennek következménye, hogy hazánk a határok ki- és megjelölésében többször úttörő és folyamatosan meghatározó szereppel bírt a térségben és időnként Európában. Mára igen furcsa helyzet alakult ki Európában. Míg
a technikai fejlődés következtében a határvédelem funkciói leértékelődtek (hisz a korszerű rakéta- és szárazföldi haditechnikai eszközök, drónok ellen nem képes fizikai védelmet nyújtani), ugyanakkor a határ politikai szerepe a Kárpát-medencei térségben nap mint nap az érdeklődés, a média figyelmének középpontjában áll. A szerző az államhatárral kapcsolatos elméleteket és történelmi folyamatokat tekinti át tanulmányában.
Hivatkozások
• 1622. évi XXXVI. törvénycikk az ország véghelyeihez, a vármegyék részéről teljesítendő ingyen munkák szabályozásáról. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=62200036.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D18 (Letöltés időpontja: 2024. 12. 05.)
• 1888. évi XIV. törvénycikk az osztrák-magyar Monarchiának Romániával, a Monarchia két állama és Románia közt fenforgott határvillongások kiegyenlitése végett, a határvonal ujabb megállapitása és azzal kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában kötött, s Bukarestben 1887. évi deczember 7-én november 25-én aláirt nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről. Jogtár. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=88800014.TV&searchUrl=/ezer-evtorvenyei%3Fpagenum%3D32 (Letöltés időpontja: 2024. 12. 05.)
• 1891. évi XLI. törvénycikk a határ- és földmérési jelek büntetőjogi védelméről. Jogtár. https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=89100041.TV&searchUrl=/ezer-evtorvenyei%3Fpagenum%3D33 (Letöltés időpontja: 2024. 12. 05.)
• 1921. évi XXXIII. törvény az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal,
Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről. Jogtár. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=92100033.tv (Letöltés időpontja: 2024. 12. 05.)
• 1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és a Határőrségről. Jogtár. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700032.TV (Letöltés időpontja: 2024. 12. 05.)
• Bacsa Gábor: A magyar–jugoszláv (S.H.S.) határ megállapítása és kitűzése. Püski Kiadó, Budapest, 1998.
• Fényes Elek: Magyar országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt Tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. VII. kötet, Végvidékek, 1836. ttps://adt.arcanum.com/hu/view/Books_13_Helytortenet_0694_Magyar_orszagnak_allapotja_statistikai_es_geographiai_tekintetben_1_1293/ (Letöltés időpontja: 2024. 09. 28.)
• Hardi Tamás: Az egységes határrégiók kialakulásának feltételei – lehetséges határrégiók a Kárpát-medencében. Doktori értekezés. Győr–Pécs, MTA RKK NYUTI, 2001. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/14823/hardi-tamas-phd-2002.pdf?sequence=1&isAllowed=y (Letöltés időpontja: 2024. 12. 04.)
• Határőrizeti utasítás 1954. ÁVH Határőrség, Budapest.
• Konder István: Térképek és rokontudományok az ókorban. Térképészeti Közlöny, 5. évf. 1–2. Budapest, 1938.
• Prinz Gyula: Magyarország földrajza. Renaissance Könyvkiadóvállalat, Budapest, 1942.
• Ratzel, Friedrich: Politische Geographie. R. Oldenbourg, München und Leipzig, 1897.
• Révai nagy lexikona, IX. kötet. Babits Kiadó (reprint kiadás), Szekszárd, 1993.
• Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Helikon Kiadó, Budapest, 2020.
• Sallai János: A bel- és igazságügyi együttműködés általános jogi tudnivalói. Hanns Seidel Alapítvány, Budapest, 2004b.
• Sallai János: A schengeni integráció folyamata és jövője. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, IV. kötet, 2005. http://www.pecshor.hu/periodika/2005/sallai.pdf (Letöltés időpontja: 2022. 06. 10.)
• Sallai János: Az államhatárok. Press Publica Kiadó, Budapest, 2004b.
• Sallai János: Magyarország államhatárainak és a magyar etnikai határok történetének kapcsolata. PhD-disszertáció. Debreceni Egyetem, Debrecen, 2002.
• Sallai János: Magyarország határai a trianoni döntés előtt és után. Határrendészeti tanulmányok, 18. évf., 2021/1., 71–93. https://epa.oszk.hu/04200/04220/00001/pdf/EPA04220_hatarrendeszeti_2021_01_071-093.pdf (Letöltés időpontja: 2024. 12. 04.)
• Somogyi Endre: Magyarország és környék államainak katonai földrajza. Jakab Nyomda, Budapest, 1928.
• Stegena Lajos: Magyarország térképei a mohácsi vész előtt. Tankönyv Kiadó, Budapest, 1991.
• Suba János: Magyarország trianoni határainak kitűzése 1921–1925. Magyar Rendészet, XXI. évf., 2021/1., 217–231. https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/issue/view/53/93 (Letöltés időpontja: 2024. 12. 05.)
• Süli-Zakar István: Magyarország határainak változásai az államalapítás korától 1920-ig. In: Frisnyák Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. MTA, Nyíregyháza, 1996, 97–106.
• Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon (1541–1593). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980. https://real-eod.mtak.hu/12089/1/AkademiaiKiado_002408.pdf (Letöltés időpontja: 2024. 12. 04.)
