Gondolatok a katona élethez való jogáról
DOI:
https://doi.org/10.35926/HSZ.2023.6.8Kulcsszavak:
élethez való jog, alapvető jog, honvéd, katonai esküAbsztrakt
Az élethez való jog abszolút és korlátozhatatlan alapjognak minősül, egyúttal számos más jog előfeltétele is. Ennek ellenére felvetődik a kérdés: az élethez való jog mint az egyik legértékesebb alkotmányos alapjog korlátozható-e, avagy korlátozhatatlan? És amennyiben korlátozható, akkor milyen esetekben, milyen feltételek mellett lehet e jogot korlátozni? Tovább bonyolítja a kérdést, ha speciális alanyi kört helyezünk a vizsgálat középpontjába. Milyen mélységig kockáztatható a haderő személyi állományának élethez való joga? Jelen kutatás módszertana a széles körű jogszabályi és szakirodalmi anyag áttekintése, feldolgozása, valamint a releváns alkotmánybírósági határozatok vizsgálata. A tanulmány főként alkotmányjogi és honvédelmi jogi alapokon nyugszik és eredményeinek hasznosíthatósága is elsősorban ezen két jogterületen jelenik meg. A katona a honvéd eskü letételével végső soron az élete feláldozásának kockázatát vállalja, a Hvt.-ben meghatározott egyes feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal, más esetekben pedig akkor is köteles azt teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti. A törvényben nevesített feladatok végrehajtásán kívül a honvéd életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztető parancs kiadása tilos, ennek ellenére annak végrehajtása a Hvt. 79. § szerint mégsem tagadható meg. A szerző álláspontja szerint a hatályos szabályozás nem fordít kellő figyelmet a tiltott parancs kiadása esetén a katona életének védelmére.
Hivatkozások
• 46/1994. (X. 21.) AB határozat.
• A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény.
• A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény.
• A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 359/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet.
• A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény.
• A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény.
• A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya.
• A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény.
• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata.
• Az Európai Unió Alapjogi Chartája (2012/C 326/02).
• Bakos Tamás: A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról és kijelöléséről I. Hadmérnök, XII. évf. 2017/1. különszám, 234–240.
• Balogh Zsolt et. al.: Alapjogok és alapvető kötelezettségek fogalma, értelmezése. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014.
• Balogh Zsolt: Az emberi jogok csoportosítása. In: Schanda Balázs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – Alapjogok. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Budapest, 2011, 19–25.
• Erdős Csaba: Alapjogi dogmatika. In: Bódi Stefánia – Schweitzer Gábor (szerk.): Alapjogok. Az emberi jogok alkotmányos védelme Magyarországon. Ludovika Egyetemi Könyvkiadó, Budapest, 2021, 65–78.
• Erdős Csaba: Az alapjogok korlátozása. In: Bódi Stefánia – Schweitzer Gábor (szerk.): Alapjogok. Az emberi jogok alkotmányos védelme Magyarországon. Ludovika Egyetemi Könyvkiadó, Budapest, 2021, 79–89.
• Igazságügyi Minisztérium: Emberi Jogi Kézikönyv. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2021.
• Kiss Barnabás: Emberi Jogok – Alapjogok általános kérdései. http://www.juris.u-szeged.hu/download.php?docID=48277
• Kovács István: A terrorizmus elleni harc katonai dimenziójának jogi vonatkozásai, kihívásai és lehetséges fejlesztési irányai. Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság, Vélemények a katonai jog világából, 2018/2., 1–18.
• Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
• Marinkás György: Az emberi jogok megjelenése és fejlődése az egyes alkotmányokban. Sectio Juridica et Politica, Tomus 2012/1., 75–91.
• Paulovics Anita: Az élethez való jog korlátozhatósága. Sectio Juridica et Politica, 2007/2., 415–429.
• Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Az alapjogok védelme, korlátozása. Az alapjogi jogalanyiság. In: Csink Lóránt et. al. (szerk.): Alapjogi kommentár az alkotmánybírósági gyakorlat alapján. Novissima Kiadó, Budapest, 2021, 4–17.
• Sándor Judit: Az élethez való jog. In: Jakab András et. al. (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia, 2021, https://ijoten.hu/uploads/az-elethez-valo-jog.pdf
• Szekendi Gyöngyvér: A hivatásos és a szerződéses katonák jogállása. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014.
• Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvény.
• Tilk Péter: Az élethez és az emberi méltósághoz való jog. In: Chronowski Nóra et al. (szerk.): Magyar Alkotmányjog III. Alapvető jogok. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2008, 53–74.
• Till Szabolcs: A funkcionális szükségesség, mint érvelési keret elfogadása a honvédelemre vonatkozó szabályozásokban az alapjogi tárgyú alkotmánybírósági és ombudsman-gyakorlat fényében. Katonai Jogi és Hadijogi Szemle, 2014/1., 47–122.
• Tóth J. Zoltán: Erkölcsi jogok, emberi jogok, alkotmányos jogok. In: Birher Nándor – Homicskó Árpád Olivér (szerk.): Az egyházi intézmények működtetésének etikai alapjai. Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum XXVIII. (sorozatszerkesztő: Homicskó Árpád Olivér). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2019, 53–61.
• Zakariás Kinga: Az élethez és az emberi méltósághoz való jog egysége. In: Schanda Balázs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – Alapjogok. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Budapest, 2011, 79–108.
