Hidegháborús bunkerek 4. rész
DOI:
https://doi.org/10.23713/HT.59.2.04Kulcsszavak:
speciális erődítési (védett) létesítmény, óvóhely, védettségi osztályok, polgári védelemAbsztrakt
Az emberek már ősidők óta biztonságosnak vélt menedékekbe húzódnak a vadállatok, a természet ereje és leginkább az ellenség elől. A történelem kezdetén ezek természetes barlangok, sziklahasadékok voltak, de az elmúlt évezredek során, ahogy az emberiség
meghódította a Földet, egyre robusztusabb védőszerkezeteket alakítottak ki, azzal a céllal, hogy a túlélésüket biztosítsák. Az egyre korszerűbb és pusztítóbb fegyverek megjelenése folyamatosan új kihívások elé állította a katonai és polgári életvédelmi létesítményeket tervező mérnököket, építészeket. Ezek a különleges és titokzatos építmények a hidegháború évtizedeiben
terjedtek el a legnagyobb mértékben világszerte, de sajnos máig sem vesztették el jelentőségüket. A 2023-as vilniusi NATO-csúcson a tagállamok megegyeztek a szövetség nukleáris elrettentő képességének korszerűsítésében és erősítésében, amely szintén a fenyegetettség erősödésére utal.
Hivatkozások
Kampe, Joachim: Das Troposphären-Nachrichtensystem „BARS” und die Bunkeranlage Wollenberg. Verlag Dr. Erwin Meissler, Hoppegarten bei Berlin, 2013.
Rohoska Lajos – Ulrich Rudolf: Segédlet az életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatainak elvégzéséhez. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., 1993.
Best, Stefan: Geheime Bunkeranlagen der DDR. Motorbuch Verlag, 2004.
Freitag, Jürgen – Hensel, Hannes: Honeckers geheimer Bunker 5001. Motorbuch Verlag, 2010.
Bergner, Paul: Atombunker im Kalter Krieg und das Programm Delphin. Meiningen, 2007.
Tömböl L. et al.: A földi telepítésű légvédelem új vezetési rendszere. Haditechnika 2021/3, 64–66. http/doi.org//10.23713/HT.55.3.11
