Információk

INDEX: 25381

ISSN 0230-6891 (Nyomtatott)

ISSN 1786-996X (Online)

 

Az évente 6 számban (kéthavonta), 4000 példányban megjelenő Haditechnika a Magyar Honvédség tudományos folyóirata, amely a tárca kommunikációs érdekeinek megfelelően a nyilvánosság számára készül, és kereskedelmi forgalomba kerül. A folyóirat felső szintű szakmai irányításáról a honvédség tudományos tevékenységét koordináló-irányító Magyar Honvédség vezérkarfőnök helyettese gondoskodik. A vezérjarfőnök helyettese a rendszeresen összehívott Tudományos Kerekasztal rendezvényen feladatot szab, irányelvet határoz meg a hadtudományi tudományos folyóiratokra érvényes, az MTA Hadtudományi Bizottság által megállapított irányelvek és az országos terjesztésből következő általános publicisztikai és tárcaszintű kommunikációs szempontok figyelembevételével.

A folyóirat tudományos jellegénél fogva lektorált tanulmányokat közöl, ezért Lektori Bizottságot működtet. A folyóirat a „kettős vak” lektorálás módszerét alkalmazza. A folyóirathoz beérkező és befogadott művek lektorálására a Szerkesztőség két lektort kér fel, akik csak a mű szövegét, a mű szerzője pedig csak a lektorálás tartalmát ismeri meg, ezzel biztosítva az objektív, független szakmai véleményalkotás követelményét. A Szerkesztőség lektori bírálati lappal körülhatárolja a lektorálás főbb szempontjait.

A Haditechnika szakmai tevékenységét egy független, katonai és polgári tudományos személyekből álló önkéntes, meghívásos alapon működő testület, a Szerkesztőbizottság támogatja. A Haditechnika folyóirat Szerkesztősége a tulajdonosi jogkörű katonai szervezetnél állományban lévő szerkesztőkből, szerkesztőasszisztensekből és (külsős, önkéntes) rovatvezetőkből áll. A folyóirat szakmai vezetéséért a Felelős szerkesztő, tudományos vezetéséért a Főszerkesztő, mindenoldalú adminisztratív, infrastrukturális, pénzügyi és jogi biztosításáért a Tulajdonos szervezet felel. Nyomtatását és terjesztését együttműködési szerződés alapján a HM Zrínyi NKft végzi.

A Haditechnika folyóirat feladatvégrehajtását a fentiekben felsorolt katonai és hadtudományi vezető szervezetek és fórumok képviselőinek részvételével, illetve az általuk meghatározott, a Haditechnika folyóiratra vonatkozó szakmai követelmények és utasítások, tudományos irányelvek és döntések, jegyzőkönyvek figyelembevételével végzi.

A Haditechnika folyóirat küldetésnyilatkozata

A folyóirat küldetése a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program eredményeinek társadalom felé történő kommunikálása, az olvasók tájékoztatása a magyar haderőreformmal kapcsolatos tudományos-technikai eredményekről. A lap célja a hazai haditechnikai kutatás-fejlesztés és a magyar védelmi ipar szervezeteinek, tevékenységének és eredményeinek ismertetése, a katonai-műszaki tudományág művelésének támogatása, publikációs lehetőség biztosítása a haditechnikai fejlesztések területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó és a megjelenés alaki és formai követelményét teljesítő kutatók, intézetek és cégek számára.

A Haditechnika, a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztály Hadtudományi Bizottsága által „A” kategóriába sorolt, lektorált, műszaki-tudományos és ismeretterjesztő folyóirat, ezért a tudományosság meghatározott követelményeinek (pl.: hivatkozási rendszer) és az ismeretterjesztést szolgáló színvonalnak (pl.: szakkifejezések kibontása, közérthetőség) is meg kell felelnie.

A lap célja továbbá új olvasói réteg megszólítása: pl. műszaki képzést folytató intézmények, egyetemek hallgatói.

A Haditechnika folyóiratot általános publicisztikai szempontok jellemzik, mivel az egy országos terjesztésű folyóirat, a lap értékét szakmai és tudományos téren, katonai és társadalmi elvárások mentén együttesen kell biztosítania.

Az újságírói kultúra alapvető és meghatározó a folyóiratnál (széleskörű publicisztikai jellegből fakadóan), ezért az újságírói kultúrának minden más kultúrát alá rendel a szerkesztés és a folyóiratműködtetés megfelelő minősége érdekében.

Etikai kódex

A Haditechnika című folyóirat (a továbbiakban: folyóirat) olyan nyomtatott formában megjelenő magyar nyelvű (alkalmanként angol nyelvű cikket is közlő) műszaki-tudományos és ismeretterjesztő időszaki kiadvány, amelynek tulajdonosa olyan etikai magatartási szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) elfogadását hangsúlyozza, amely biztosítja a művek megfelelő eljárási rendben történő befogadását, megjelentetési munkafolyamatát és publikálását. Jelen erkölcsi nyilatkozat a COPE (Publikációs Etikai Bizottság, https://publicationethics.org/core-practices) folyóirat-szerkesztők helyes gyakorlatára vonatkozó irányelveinek figyelembevételével készült.

A Szabályzat célja és hatálya

  1. A Szabályzat célja, hogy meghatározza a Folyóirat által a hazai és nemzetközi tudományos és ismeretterjesztő közélet alapelveit is megvalósító publikációs etikai szabályok rendszerét.
  2. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a szerzőkre, a lektorokra, a kiadói munkálatokban közreműködőkre, a tulajdonosra, a Szerkesztőség és a Szerkesztőbizottság tagjaira.
  3. A folyóirathoz kapcsolódó egyéb szabályzók, így különösen az Alapító Okirat, a Működési rend, Adatvédelmi tájékoztató, Szerzőink figyelmébe rendelkezéseit a jelen kódexben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. A Folyóirat vonatkozásában releváns szabályzók a folyóirat weboldalán (www.haditechnika.hu) érhetők el.
  4. A folyóirat által megfogalmazott erkölcsi szabályokat a kiadáshoz hozzájáruló valamennyi érintett félnek el kell fogadnia, tevékenysége során a kódexben meghatározottak szerint kell eljárnia.
  5. A szerző a kéziratának a Szerkesztőség részére történő leadásával magára nézve kötelezőnek ismeri el a kódex előírásait.
  6. A kiadó részéről a kiadási folyamat megkezdését a jelen kódex elfogadásának kell tekinteni.

A szerzők kötelezettségei

  1. A publikáció közlésére vonatkozó irányelvek

Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat. A tanulmány háttéradatait pontosan be kell mutatni. Hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikátlan és elfogadhatatlan hozzáállásnak minősülnek. A szerzőnek a megjelenés előtt minden esetben jóvá kell hagynia a lektorok és a korrektor által javasolt módosítások után betördelt cikket.

  1. Eredetiség és plágium

A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit, kifejezéseit, illusztrációit, fényképeit, akkor azokat megfelelő módon idézniük kell.

  1. A forrásokra történő hivatkozás

Az idézett vagy tartalmilag felhasznált művekre – ideértve a szövegátvételeket, ábrákat, fényképeket és illusztrációkat is – minden esetben szakszerűen kell hivatkozni, a folyóirat által közzétett hivatkozási szabvány alkalmazásával. A felhasznált művekre vonatkozó hivatkozást az adott szöveghelyen vagy illusztrációnál kell elhelyezni, és a hivatkozott irodalomban minden felhasznált művet fel kell tüntetni. A hivatkozott irodalomban nem szerepeltethető olyan mű, amelyre a főszövegben vagy ahhoz fűzött lábjegyzetben nem történt hivatkozás.

  1. Többszörös, párhuzamos vagy egyidejű publikálás

Nem helyes gyakorlat egyazon szerző ugyanazon kutatást bemutató kéziratának különböző önálló publikációkban vagy folyóiratokban történő megjelentetése. Ugyanazon kéziratnak több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan. Kivételt képez ez alól a végső publikációt megelőző műhelytanulmány, vagy más nyelven történő közlés, de ebben az esetben arra vissza kell utalni (lábjegyzetben jelezni a másodközlés tényét).

  1. A tanulmányszerzői tisztség

Szerzőként kell szerepeltetni mindazokat a személyeket, akik érdemben hozzájárultak a bemutatott tanulmány alapötletéhez, megtervezéséhez, megszövegezéséhez vagy értelmezéséhez. Közreműködőként meg kell említeni mindazokat, akik részt vettek a kutatási folyamat lényeges szakaszaiban. A szerzőnek szavatolnia kell, hogy minden jelentős szerzőt és közreműködőt megemlített a tanulmányban, valamint, hogy nem jelölt meg erre nem jogosult személyeket. Többszerzős tanulmányok vagy művek esetén a kapcsolattartásra kijelölt szerző szavatolja, hogy minden társszerző láttamozta és jóváhagyta a tanulmány végleges kéziratát, valamint beleegyezett annak publikálásába.

  1. Közzététel és összeférhetetlenség

Valamennyi szerzőnek kötelessége közzétenni a kéziratában azokat a pénzügyi vagy egyéb érdemi összeférhetetlenségi okokat, amelyek befolyásolhatják kutatásának eredményeit vagy tanulmányának értelmezését. Ha a kutatás támogatásban részesült, akkor annak minden pénzügyi támogatási forrását nyilvánosságra kell hozni.

  1. Alapvető hibák a megjelentetett művekben

Amennyiben a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel a nyomtatásban megjelent munkájában, haladéktalanul értesítenie kell a folyóirat felelős szerkesztőjét, és együtt kell működnie a Szerkesztőséggel a tanulmány helyesbítésében, helyreigazítás kidolgozásában.

  1. A Lektori Bizottság

A lektori bizottság független tanácsadó testület, amelynek elnöke a katonai-műszaki tudományterületen tudományos fokozattal rendelkező személy. A bizottság feladata a folyóirat szerkesztősége által végeztetett lektorálási tevékenység szakmai felügyelete és támogatása.

A lektorok kötelezettségei és a lektorálás módja

  1. Segítségnyújtás a szerkesztőségi döntésekhez

(a) A lektor segíti a Szerkesztőséget a döntéshozatalban, javaslatot tesz a tanulmány megjelentetésére vagy annak elutasítására; amennyiben arra szükség van, a lektorálás során támogatja a szerzőt a cikk tudományos színvonalának emelésében.

(b) A folyóirat a „kettős vak” lektorálás módszerét alkalmazza. A folyóirathoz beérkező és befogadott művek lektorálására a Szerkesztőség kettő lektort kér fel, akik csak a mű szövegét, a mű szerzője pedig csak a lektorálás tartalmát ismeri meg, ezzel biztosítva az objektív, független szakmai véleményalkotás követelményét.

(c) A Szerkesztőség lektori adatlappal körülhatárolja a lektorálás főbb szempontjait.

  1. Hatékonyság

A felkért lektoroknak adott időn belül nyilatkoznia kell, hogy tudja-e vállalni a tanulmány értékelését. Amennyiben úgy véli, hogy szakmailag nem eléggé felkészült a kéziratban bemutatott kutatás értékeléséhez, vagy a megszabott határidőre nem fogja tudni megfelelően elkészíteni a lektori jelentését, kötelessége értesíteni a Szerkesztőséget arról, hogy nem vállalja a lektorálást. Ha vállalja a cikk szakmai elbírálását akkor, ítélje meg annak időszerűségét, (aktualitását), elméleti, gyakorlati, értékét, szerkezeti, alaki, formai felépítését, katonai, szakmai nyelvezetét, valamint a cikk felhasználhatóságát. Végezze el a szakmai hibák javítását, ám amennyiben a lektor úgy ítéli meg, hogy a cikket át kell dolgozni, a szerkesztő vegye fel a kapcsolatot a szerzővel, közvetítsen és koordináljon a lektor és a szerző között. A szerkesztő és a lektor nyújtson segítséget a hibák kijavításához, szükség esetén a cikk átdolgozásához. A javítás után a lektor alakítsa ki végleges szakmai véleményét a javított cikkről a lektorálási szempontok alapján és a lektorált cikket a vállalt határidőre küldje vissza a Szerkesztőségbe.

  1. A lektorok titoktartása

Minden értékelésre beérkezett kéziratot bizalmasan kell kezelni. Ezeket csak a Szerkesztőség engedélyével lehet másokkal megvitatni.

  1. Objektivitás

A tanulmány értékelését objektíven kell végezni. A szerző személyét érő (személyes) kritika nem megengedett. A lektoroknak véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell azt alátámasztaniuk.

  1. A forrásokra való hivatkozás

A lektoroknak fel kell ismerniük a szerzők által nem idézett mérvadó tudományos munkákat. Bármely olyan kijelentést, adatot megfelelően kell hivatkozni, amely már korábban megjelent munkából származó megfigyelést, gondolatmenetet vagy érvet tartalmaz. A lektornak ugyanakkor fel kell hívnia a Szerkesztőség figyelmét bármely lényegi hasonlóságra vagy átfedésre a vizsgált kézirat és egyéb, általa ismert, korábban már közzétett anyag között.

  1. Közzététel és összeférhetetlenség

A tanulmány értékelése során megismert egyéni, eredeti megállapítások vagy ötletek bizalmasan kezelendők, valamint nem használhatók fel a személyes előmenetel érdekében. A lektorok nem értékelhetik az adott kéziratot, amennyiben bármilyen versenyhelyzetből, együttműködésből vagy más kapcsolatból fakadó érdekellentétben állnak a tanulmánnyal összeköttetésben álló szerzőkkel, cégekkel vagy intézményekkel.

A Szerkesztőség kötelezettségei és a mű befogadása, valamint közlésre bocsátása

  1. A publikálásra vonatkozó döntések

(a) A folyóirat Szerkesztősége közvetlenül fogadja be a közlésre szánt kéziratokat, tart kapcsolatot a szerzőkkel és közreműködőkkel, menedzseli a lektorálási és megjelentetési munkafolyamatot.

(b) A folyóirat törekszik az elküldött tanulmányok megjelentetésére, azonban a Szerkesztőséget korlátozhatják a hatályban lévő, a rágalmazásra, a szerzői jogok megsértésére, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok. Ezért a folyóirat Szerkesztősége plágiumellenőrzést végez a plágium kiszűrésére.

(c) A mű beérkezését követően a Szerkesztőség – a lektori vélemények figyelembe vételével –dönt annak befogadásáról. A befogadási eljárás során a Szerkesztőség különösen azt mérlegeli, hogy a mű illeszkedik-e a folyóirat profiljához, a tudományági normákhoz, illetve a folyóirathoz kapcsolódó szabályozók előírásaihoz (megfelel-e a tartalmi és formai követelményeknek). A befogadásról szóló döntés visszavonásra kerül, amennyiben a lektori vélemények alapján a mű nem kerül közlésre.

  1. Amennyiben a közlésre vonatkozó döntésben a kézirat teljes átdolgozását írja elő a Szerkesztőség, úgy az átdolgozott kéziratot a szerző újra benyújthatja.

A Szerkesztőség Titoktartása

A Szerkesztőség és annak tagjai semmilyen információt nem adnak tovább a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban. E szabály alól kivételt képez a szerző, a lektorok, valamint a lektori bizottság azon tagjai, akiket a kézirat egy-egy részletének szaklektorálásra felkér a szerkesztőség, valamint a kiadó.

  1. Esélyegyenlőség

A Szerkesztőség a szerzők nemére, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára vagy politikai nézeteire való tekintet nélkül értékeli a beküldött tanulmányokat.

  1. Közzététel és összeférhetetlenség

(a) A Szerkesztőség tagjai a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatják fel saját kutatásaikhoz a szerző írásos beleegyezése nélkül.

(b) A Szerkesztőség a rendelkezésére álló információk alapján úgy választja meg az adott mű bírálata és kiadási folyamata során a felkért lektorokat és egyéb közreműködőket, hogy ne merüljön fel az összeférhetetlenség a személyek, a kutatási területek, az intézmények és a kiadók között.

(c) Ha a folyóirat vagy kiadója támogatásban részesült, azt a folyóiratban a támogató megnevezésével közzé kell tenni.

  1. Helytelen állítások kezelése

A Szerkesztőség a kiadási folyamat során mindent megtesz annak érdekében, hogy a megjelentetett művek ne tartalmazzanak helytelen vagy valótlan állításokat. A helytelen állítások kiszűrése érdekében lektorokat kér fel. A nyelvi pontatlanságokból fakadóan hibás vagy pontatlan állítások kiszűrésére katonai szerkesztőt, olvasószerkesztőt (korrektort) alkalmaz. A vélelmezetten helytelen állításokat a kiadási folyamat során egyezteti a szerzővel, szükség esetén további szakértői véleményt kér. A már megjelent művekben vélelmezett hibák bejelentését a Szerkesztőség elektronikus és postai elérhetőségén keresztül, írásban fogadja. A bejelentés befogadását írásban visszaigazolja a bejelentőnek, tartalmát megvizsgálja. A bejelentésről a bejelentő anonimitását megőrizve a Szerkesztőség tájékoztatja a szerzőt. A szerzővel történt egyeztetés eredményeképpen helyesbítést ennek szükségtelensége esetén az erről szóló indoklást írásban megküldi a bejelentő részére.

  1. Panaszok és fellebbezések

A folyóirat megjelentetésében közreműködők mindent megtesznek a tudományos normák és a kiadószakmai szempontok érvényesítése és védelme érdekében. A Szerkesztőség a saját, a kiadó munkájával és a folyóirat működésével kapcsolatos panaszt, észrevételt írásban, elektronikus vagy postai úton fogad. A beérkezett panaszt kivizsgálja, szükség esetén intézkedik érvényesítése érdekében, és írásban megválaszolja a panaszt.

A Folyóirat archiválási politikája

  1. A folyóirat szerzői semmilyen jogcím alatt sem fizetnek díjat a tanulmányok megjelentetéséért, a megjelenést követően azonban munkájukért a Kiadóval kötött szerződés alapján honoráriumban részesülnek.
  2. A folyóirat nyílt hozzáférésű. A szerzők a megjelent mű elektronikus változatát a megjelenést követően, négy hónap elteltével szabadon letölthetik, nyomtathatják, illetve változtatás nélkül további elektronikus felületeken (nem másodközlésként) nyilvánossá tehetik. A folyóiratra vonatkozó azonosító adatok feltüntetése szükséges a nyilvánossá tétel során.
  3. Az olvasók számára a Folyóirat elektronikus változatának letöltése, illetve kinyomtatása a megjelenést követően négy hónappal lehetséges a folyóirat weboldaláról. 
  4. A művek részbeni vagy teljes felhasználásakor a tudományterületnek megfelelő hivatkozást minden felhasználónak alkalmaznia kell.
  5. A folyóiratban megjelenő művek, a megjelenést követően négy hónappal közzétételre kerülnek a REAL-J, az MTA Könyvtárának repozitóriumában.

Záró rendelkezések

  1. A Szabályzat közzétételre kerül a folyóirat weboldalán.
  2. A Szabályzat az aláírás napján lép hatályba és alkalmazandó az előkészítés alatt álló, illetve a folyamatban lévő lapszámok vonatkozásában is.

A Haditechnika folyóirat archiválási politikája

A nyílt hozzáférési irányelvek (Open Access) tárgyában a Haditechnika folyóirat a nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott Sherpa/RoMEO (https://v2.sherpa.ac.uk/romeo/) rendszerét alkalmazza. A Sherpa/RoMEO egy online erőforrás, amely összesíti és rendszerezi a kiadók és a folyóiratok nyílt hozzáférési politikáját a világ minden tájáról. Noha a Sherpa/RoMEO a nyílt hozzáférési irányelvek egyre bonyolultabbá válása miatt már nem tartja elegendőnek a színkódok alkalmazását, mi mégis ezt az egyszerű és széles körben elterjedt módszert alkalmazzuk a saját archiválási engedélyekkel és a szerzőknek adott jogok feltételeivel kapcsolatban.

Folyóiratunk „zöld” archiválási politikát alkalmaz: a preprint (kézirat), a postprint (végleges, lektorált kézirat) és a kiadói változat/PDF is szabadon felhasználható.

A szerzők négy hónap embargó időt követően a megjelent tanulmány PDF változatát szabadon letölthetik, nyomtathatják, változtatás nélkül további elektronikus felületeken nyilvánossá tehetik.

Az olvasók négy hónap embargó időt követően a tanulmányok PDF változatát szabadon letölthetik, nyomtathatják.

A tanulmányok részbeni vagy teljes felhasználásakor a tudományterületnek megfelelő hivatkozást minden felhasználó köteles megtenni.

A folyóirat tudománymetriai-adminisztratív feladatokat is ellát: adminisztrál az MTMT rendszerbe, feltölti a cikkeket az OJS-rendszerbe. 

A cikkek imprimált, tördelt végleges PDF változatát a szerkesztőség feltölti a Magyar Honvédség OJS-es kiadványtárába. A Haditechnika OJS felülete: https://kiadvany.magyarhonvedseg.hu/index.php/HT

Az elmúlt több mint 50 év lapszámai elérhetők az MTA REAL-J repozitóriumban is az utolsó két szám cikkeinek kivételével, amelyek négy hónapig nem nyilvános státuszban vannak a nyomtatott forgalmazás miatt.)

http://real-j.mtak.hu/view/journal/Haditechnika.html

A cikkek metaadatait a szerkesztőség rögzíti az MTMT-ben (Magyar Tudományos Művek Tára).

A Haditechnika folyóirat lektorálási szabályai

Amennyiben a felkért személy a lektorálást elvállalja, lektori véleményét a bírálati lap kitöltésével, és határidőig történő visszaküldésével jelezze.

Ha a felkért lektor a megküldött cikk lektorálását nem vállalja, illetve úgy ítéli meg, hogy a cikk alkalmatlan a megjelentetésre, azt a lehető legrövidebb időn belül jelezze a szerkesztőségnek.

A lektor a cikk szakmai elbírálása alapján ítélje meg annak időszerűségét, elméleti, gyakorlati, értékét, szerkezeti, alaki, formai felépítését, katonai, szakmai nyelvezetét, a források hitelességét, valamint a cikk felhasználhatóságát.

Ha a lektor úgy ítéli meg, hogy a cikk közlésre alkalmas, tehát minden szakmai követelménynek megfelel és nyomtatásban megjelenhet, akkor a bírálati lapon csak a valóban jelentős szakmai hibákat, tárgyi, terminológiai tévedéseket jelezze. A módosításokra, javítására tett javaslatokat és a szakmai tanácsokat a kéziraton az MS Word, „Korrektúra” funkció alkalmazásával tüntesse fel. Az előforduló tartalmi tévedések megjelölése mellett a lektor adjon konkrét, szövegszerű javaslatot a módosításhoz.

A lektorálást követően a cikkben a stilisztikai és helyesírási hibákat az olvasószerkesztő javítja, azonban a Szerkesztőség az ezekkel kapcsolatos észrevételeket is fogadja.

A lektor személye a szerző számára anonim. Amennyiben a lektor a szerzőhöz kérdéssel, vagy javaslattal él, a Szerkesztőség a lektori bírálati lapon megfogalmazottakat részben vagy egészében, eljuttatja a szerző(-k)-höz, illetve a szerző(-k) arra adott válaszát ugyancsak részben vagy egészében közvetíti a lektor felé. A szerkesztő felveszi a kapcsolatot a szerzővel, közvetít és koordinál a lektor és a szerző között, így a szerkesztő és a lektor segítséget nyújt a hibák kijavításához, szükség esetén a cikk átdolgozásához.

A javítás után – a lektorálási szempontok alapján – a lektor alakítson ki végleges szakmai álláspontot a cikkről.

A lektor a lektorált cikket a megadott határidőre juttassa vissza Szerkesztőséghez.