Barokamra, mint technikai létesítmény és repülésélettani kiképzőeszköz 2. rész
DOI:
https://doi.org/10.23713/HT.59.1.05Kulcsszavak:
alacsony nyomású kamra (barokamra), Repülőorvosi VIzsgáló és Kutató Intézet (ROVKI), magassági oxigénhiány (hypoxia), barotraumák, NATO barokamrai protokollokAbsztrakt
A barokamra (alacsony nyomású kamra) mint magasság-élettani kiképzőeszköz egy komplex létesítmény, amely a repüléssel együtt járó élettani kihívások (nyomásváltozás okozta barotraumák, oxigénhiány, magassági keszon) földi körülmények között, orvosbiológiailag jól monitorizálható szimulációját biztosítja, és lehetővé teszi a fenti tényezők elleni védekezés technikai és élettani módszereinek vizsgálatát is. A cikk első része bemutatta a barokamra szükségességét megalapozó repüléstörténeti fejlődést és a technikai lehetőségek bővülését. A cikk második része a katonai célú barokamrai vizsgálatok eszközét, a kecskeméti TBK–70 barokamra felépítését mutatja be, rámutatva, hogy a barokamra katonai repülőorvosi–repülésélettani céllal történő alkalmazása
változatlanul időszerű, és mint vizsgálóeszköz, a NATO-n belül is megtartotta prioritását.
Hivatkozások
Remes, P., Grósz, A., Szabó, J. A magyar repülő- és űrorvostan története” – V. Fejezet: A repülő-egészségügyi szolgálat tevékenysége, 1981-1985. Az új barokamrarendszer átadása ISBN 978 963 327 586 3 Zrínyi kiadó, Bp. pp. 192–201.
Mészáros J. A Repülőkórház https://honvedelem.hu/hirek/a-repulokorhaz-1.html 2021. március 12. (Letöltve: 2024.6.5.);
Szabó S. A., Németh L., Tótka Zs., Grósz A. Pitvarfibrilláció értékelése a repülőorvosi döntéshozatalban Honvédorvos 2016. (68) 3–4. szám https://doi.org/10.29068/HO.2016.3-4.13-33;
Szabó S. A., Tótka Zs., Domján K., Dunai P., Vada G. Az oxigéndeficit repülésbiztonsági jelentősége és lehetséges magyarázata agyi pulzoximetria NIRS eredményei alapján, szimulált repülési stresszhelyzetben Repüléstudományi tanulmányok in Repüléstudományi szemelvények 2020, Szerkesztette: Szilvássy László, Békési Bertold, Ludovika Budapest 2021. pp. 15–16.;
Domján K., Vada G. Katonai pilóták élettani paramétereinek monitorozása szimulált repülési körülmények között. Haditechnika, 54. (2020) 3. pp. 2–7. https://doi.org/10.23713/HT.54.3.01;
Szabó S. A. A NATO repülőorvosi harmonizációs törekvései a hadműveleti tapasztalatok és a repülésbiztonsági adatok tükrében. Repüléstudományi Közlemények (különszám) 2010. április 16. 2010/2. p. 21. http://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2010_cikkek/Szabo_Sandor.pdf;
Legel Information Institut: Electronic Code Of Federal Regulations (E-CFR) Title 14 – Aeronautics And Space, Chapter I – Federal Aviation Administration, Department Of Transportation, Subchapter D –Airmen Part 61 – Certication: Pilots, Flight Instructors, And Ground Instructors Subpart A – General 14 CFR § 61.31 – Type rating requirements, additional training, and authorization requirements https://www.law.cornell.edu/cfr/text/14/61.31;
Guth-Orji Á. J. A poszt-covid szindróma repülésbiztonsági jelentősége Honvédorvos LXXIII. évfolyam 2021/1–2 szám pp. 5–19. https://doi.org/10.29068/HO.2021.1-2.5-19
