History of the Hungarian Phönix C.I airplanes, Part 2
DOI:
https://doi.org/10.23713/HT.58.2.12Keywords:
World War I, Phönix C.I, Hungarian Air Traffic Corporation, Sparmann wing, Phoenix Aircraft Works, Hungarian Lloyd Aircraft and Motor Works, Leo KirsteAbstract
At the end of World War I, the Austrian-designed Phönix C.I reconnaissance and general-purpose Biplane was one of the best scout aircrafts of its age. After the Great War, the air forces of some more countries continued to operate, and aircraft were also active participants in the post-war conflicts. Building the Phönix C.Is also began in Hungary (production began at the Aszód site in the first half of 1919). The aircrafts already delivered, were also used in Hungary by the newly proclaimed republic, later by the Soviet Republic and the counter-revolutionary troops. The article describes the history of the employment of Phönix C.Is that flew in Hungary, based on documents and sources published only in a narrow professional circle.
References
Varriale, Paolo. Phönix C.I [Windsock Datafile 150], Albatros Productions Ltd., Berkhamsted UK. 2011.;
Czirók Zoltán. „Az UFAG C.I felderítőgép I. rész”, Haditechnika 2012. 4. sz. pp. 16–21.
Bonhardt Attila, Sárhidai Gyula, Winkler László. A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete Budapest: Zrínyi Kiadó, 1992;
Czirók Zoltán. Katonai repülők Mezőtárkányon – 1919. A Heves Megyei Levéltár közleményei 19., Eger 2010. pp. 177–190.;
Czirók Zoltán. „Az első légi háború Magyarország felett – 1919.” Hadtörténeti Közlemények 124. évf. 2. sz. (2011). pp. 335–364;
Czirók Zoltán. „A magyar repülőcsapatok 1918–1919. évi történetéhez” Hadtörténelmi Közlemények, 122. évf. 3. sz (2009) pp. 603–634.;
Czirók Zoltán. „Repülőszázadok Ongán – 1919” 4. rész. Ongai Kékdaru. 2010. február pp. 10–11. http://www.okeonga.hu/kekdaru/1002 (Letöltve: 2020.2.12);
Czirók Zoltán. „Hadirepülők Rákoson (1918–1919).” Magyar Repüléstörténeti Társaság évkönyve, 2011. pp. 33–48.;
Czirók Zoltán. „Az „E-akció”, avagy kísérlet a magyar katonai aviatika megmentésére – 1920–1921.” Hadtörténelmi Közlemények 126. évf. 3. sz. (2013) pp. 791–801.;
Czirók Zoltán. A szegedi katonai repülés első világháború utáni történetéhez. Belvedere Meridionale, 2006. 7–8. sz. pp. 43–51.;
Czirók Zoltán. A Monarchia öröksége. Repüléstörténeti Konferencia Közleményei, 2006. pp. 5–14.;
Csanádi Norbert, Nagyváradi Sándor, Winkler László. A magyar repülés története. Budapest: Műszaki, 1977;
Hajdu Péter. „A magyar Fokker D.VII-es vadászrepülőgépek története II. rész” Haditechnika, 2020/4. https://doi.org/10.23713/HT.54.4.14;
Gellért Tibor. Adalékok a magyar polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság légierejének történetéhez. Hadtörténelmi
Közlemények, 1965. 3. sz. pp. 502–523.;
Horváth Lajos. Katonák a Rákos és a Galga mentén 1918–1919-ben. Gödöllő: műv. kp., 1989.;
Magyar Sándor. Álmodni mertünk. Aero & Rádió Kft. Bp. 1991.; [40] Magyarország az első világháborúban. Lexikon. Budapest Petit Real,1999.;
Nagyváradi Sándor, M. Szabó Miklós, Winkler László. Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből, Budapest: Műszaki, 1986.;
Olasz Lajos. „Lépések a honi légvédelem kiépítésére Magyarországon az 1920-as években.” Hadtörténelmi Közlemények, 122. évf. 3. sz
(2009) pp. 635–676.;
Pusztai János. A szegedi repülés története. Beldevere, Szeged 2002.; [44] Vajdáné Csizmarik Irén. A Magyar Tanácsköztársaság légiereje.
Hadtörténelmi Közlemények, 1969. 2. sz. pp. 350–387.;
100 éves a Mátyásföldi repülőtér, Szerk. Czigler Klára. Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ, Bp. 2017.;
Bernád D., A Román Királyi Légierő első magyarországi hadjárata 3., Aero História, Közl. Múzeum, Bp. 1991/aug.,
Valerin Avram. A román V. repülőosztály 1919-es tevékenysége Magyarország felett, Aero História, Közl. Múzeum, Bp. 1992/okt.
