A magyar Phönix C.I-es repülőgépek története 1. rész
DOI:
https://doi.org/10.23713/HT.58.1.12Kulcsszavak:
I. világháború, Phönix C.I, Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság, Spamann szárny, Phönix Flugzeugwerke, Lloyd Repülőgépgyár, Leo KirsteAbsztrakt
Az I. világháború végén, az osztrák tervezésű Phönix C.I-es kétüléses felderítő és általános célú kétfedelű repülőgép korának egyik legjobb gyorsfelderítője volt. A nagy háborút követően néhány ország légiereje még tovább üzemeltette különböző változatait, így a gép aktív részese volt a háborút követő konfliktusoknak is. A Phönix C.I-esek építése Magyarországon is elkezdődött (az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rt. 1919 első felében kezdte meg a gyártását). A már leszállított példányokat az újonnan kikiáltott köztársaság, később a Tanácsköztársaság és a Nemzeti Hadsereg is használta hazánkban. A szerző cikksorozatában az eddig csak szűk szakmai körben publikált dokumentumok és források alapján ismerteti a Magyarországon repült Phönix C.I-esek alkalmazásának történetét.
Hivatkozások
Varriale, Paolo. Phönix C.I [Windsock Datafile 150], Albatros Productions Ltd., Berkhamsted UK, 2011.
Forrás: http://www.airwar.ru/enc/other1/phonixc1.html (Letöltve: 2021. 12. 10.)
Magyarország az Első Világháborúban. Lexikon. Budapest, Petit Real Könyvkiadó, 1999.
Csanádi Norbert, Nagyváradi Sándor, Winkler László. A magyar repülés története. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1977.
Nagyváradi Sándor, M. Szabó Miklós, Winkler László. Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1986.
Czirók Zoltán. Az UFAG C.I felderítőgép I., Haditechnika, 2012/4. szám, pp. 16–21.
Czirók Zoltán. „A magyar repülőcsapatok 1918–1919. évi történetéhez”, Hadtörténelmi Közlemények, 122. évf. 3. szám (2009), pp. 603–634.
https://aszod.hu/wp-site/wp-content/uploads/2017/01/aszodi_tukor_2020_oktober_interaktiv2.pdf (Letöltve: 2021. 11. 11.)
Czirók Zoltán. „Az első légi háború Magyarország felett – 1919”, Hadtörténeti Közlemények, 124. évf. 2. szám (2011), pp. 335–364.
Horváth Lajos. Katonák a Rákos és a Galga mentén 1918–1919-ben. Gödöllő, Művelődési Központ, 1989.
100 éves a Mátyásföldi repülőtér. Czigler Klára. (szerk.) Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ, Budapest, 2017.
Czirók Zoltán. Katonai repülők Mátyásföldön (1918–1919). Magyar Repüléstörténeti Társaság évkönyve, 2014, pp. 54–70.
Czirók Zoltán. „Az „E-akció”, avagy kísérlet a magyar katonai aviatika megmentésére – 1920–1921”, Hadtörténelmi Közlemények, 126. évf. 3. szám (2013), pp. 791–801.
Gellért Tibor. Adalékok a magyar polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság légierejének történetéhez, Hadtörténelmi Közlemények, 1965. 3. szám, pp. 502–523.
Hajdu Péter. A magyar Fokker D.VII-es vadászrepülőgépek története II. rész, Haditechnika, 2020/4. szám. https://doi.org/10.23713/HT.54.4.14
Vajdáné Csizmarik Irén. A Magyar Tanácsköztársaság légiereje, Hadtörténelmi Közlemények, 1969. 2. szám, pp. 350–387.
Eperjesi László. A magyar pilóták első érdekvédelmi szervezete 2., Aero História, Budapest, Közlekedési Múzeum, 1989. december, 6. évf.
Lobogó, 1959 (1. évf.), 4. szám, 1959. 04. 29.
Czirók Zoltán. Katonai repülők Mezőtárkányon – 1919. A Heves Megyei Levéltár közleményei 19., Eger, 2010, pp. 177–190.
Czirók Zoltán. „Repülőszázadok Ongán – 1919” 2. rész, Ongai Kékdaru, 2009. december, 11. o. http://www.okeonga.hu/documents/om/repsz.pdf (Letöltve: 2020. 02. 12.)
Néphadsereg, 1968. 11. szám, p. 3.
Czirók Zoltán. Felderítők Albertfalván (1918–1919). Magyar Repüléstörténeti Társaság évkönyve, 2012, pp. 17–36.
Boksay Antal. A felhők katonái. Budapest, Aquila, 2001.
