History of the Hungarian Phönix C.I airplanes, Part 1
DOI:
https://doi.org/10.23713/HT.58.1.12Keywords:
World War I., Hungarian Air Traffic Corporation, Spamann wing, Phöenix Aircraft Works, Hungarian Lloyd Aircraft and Motor Works, Leo KirsteAbstract
At the end of World War I, the Austrian-designed Phönix C.I reconnaissance and general-purpose Biplane was one of the best scout aircraft of its age. After the Great War, the air forces of some more countries continued to operate, and aircraft were also active participants in the post-war conflicts. Building the Phönix C.Is also began in Hungary (production began at the Aszód site in the first half of 1919). The aircrafts already delivered, were also used in Hungary by the newly proclaimed republic, later by the Soviet Republic and the counter-revolutionary troops. The article describes the history of the employment of Phönix C.Is that flew in Hungary, based on documents and sources published only in a narrow professional circle.
References
Varriale, Paolo. Phönix C.I [Windsock Datafile 150], Albatros Productions Ltd., Berkhamsted UK, 2011.
Forrás: http://www.airwar.ru/enc/other1/phonixc1.html (Letöltve: 2021. 12. 10.)
Magyarország az Első Világháborúban. Lexikon. Budapest, Petit Real Könyvkiadó, 1999.
Csanádi Norbert, Nagyváradi Sándor, Winkler László. A magyar repülés története. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1977.
Nagyváradi Sándor, M. Szabó Miklós, Winkler László. Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1986.
Czirók Zoltán. Az UFAG C.I felderítőgép I., Haditechnika, 2012/4. szám, pp. 16–21.
Czirók Zoltán. „A magyar repülőcsapatok 1918–1919. évi történetéhez”, Hadtörténelmi Közlemények, 122. évf. 3. szám (2009), pp. 603–634.
https://aszod.hu/wp-site/wp-content/uploads/2017/01/aszodi_tukor_2020_oktober_interaktiv2.pdf (Letöltve: 2021. 11. 11.)
Czirók Zoltán. „Az első légi háború Magyarország felett – 1919”, Hadtörténeti Közlemények, 124. évf. 2. szám (2011), pp. 335–364.
Horváth Lajos. Katonák a Rákos és a Galga mentén 1918–1919-ben. Gödöllő, Művelődési Központ, 1989.
100 éves a Mátyásföldi repülőtér. Czigler Klára. (szerk.) Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ, Budapest, 2017.
Czirók Zoltán. Katonai repülők Mátyásföldön (1918–1919). Magyar Repüléstörténeti Társaság évkönyve, 2014, pp. 54–70.
Czirók Zoltán. „Az „E-akció”, avagy kísérlet a magyar katonai aviatika megmentésére – 1920–1921”, Hadtörténelmi Közlemények, 126. évf. 3. szám (2013), pp. 791–801.
Gellért Tibor. Adalékok a magyar polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság légierejének történetéhez, Hadtörténelmi Közlemények, 1965. 3. szám, pp. 502–523.
Hajdu Péter. A magyar Fokker D.VII-es vadászrepülőgépek története II. rész, Haditechnika, 2020/4. szám. https://doi.org/10.23713/HT.54.4.14
Vajdáné Csizmarik Irén. A Magyar Tanácsköztársaság légiereje, Hadtörténelmi Közlemények, 1969. 2. szám, pp. 350–387.
Eperjesi László. A magyar pilóták első érdekvédelmi szervezete 2., Aero História, Budapest, Közlekedési Múzeum, 1989. december, 6. évf.
Lobogó, 1959 (1. évf.), 4. szám, 1959. 04. 29.
Czirók Zoltán. Katonai repülők Mezőtárkányon – 1919. A Heves Megyei Levéltár közleményei 19., Eger, 2010, pp. 177–190.
Czirók Zoltán. „Repülőszázadok Ongán – 1919” 2. rész, Ongai Kékdaru, 2009. december, 11. o. http://www.okeonga.hu/documents/om/repsz.pdf (Letöltve: 2020. 02. 12.)
Néphadsereg, 1968. 11. szám, p. 3.
Czirók Zoltán. Felderítők Albertfalván (1918–1919). Magyar Repüléstörténeti Társaság évkönyve, 2012, pp. 17–36.
Boksay Antal. A felhők katonái. Budapest, Aquila, 2001.
