A magyar Phönix C.I-es repülőgépek története 2. rész
DOI:
https://doi.org/10.23713/HT.58.2.12Kulcsszavak:
I. világháború, Phönix C.I, Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság, Sparmann szárny, Phönix Flugzeugwerke, Lloyd Repülőgépgyár, Leo KirsteAbsztrakt
Az I. világháború végén, az osztrák tervezésű Phönix C.I-es kétüléses felderítő és általános célú kétfedelű repülőgép korának egyik legjobb gyorsfelderítője volt. A nagy háborút követően néhány ország légiereje még tovább üzemeltette különböző változatait, így a gép aktív részese volt a háborút követő konfliktusoknak is. A Phönix C.I-esek építése Magyarországon is elkezdődött (az aszódi
Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rt. 1919 első felében kezdte meg a gyártását). A már leszállított példányokat az újonnan
kikiáltott köztársaság, később a Tanácsköztársaság és a Nemzeti Hadsereg is használta hazánkban. A szerző cikksorozatában az eddig csak szűk szakmai körben publikált dokumentumok és források alapján ismerteti a Magyarországon repült Phönix C.I-esek alkalmazásának történetét.
Hivatkozások
Varriale, Paolo. Phönix C.I [Windsock Datafile 150], Albatros Productions Ltd., Berkhamsted UK. 2011.;
Czirók Zoltán. „Az UFAG C.I felderítőgép I. rész”, Haditechnika 2012. 4. sz. pp. 16–21.
Bonhardt Attila, Sárhidai Gyula, Winkler László. A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete Budapest: Zrínyi Kiadó, 1992;
Czirók Zoltán. Katonai repülők Mezőtárkányon – 1919. A Heves Megyei Levéltár közleményei 19., Eger 2010. pp. 177–190.;
Czirók Zoltán. „Az első légi háború Magyarország felett – 1919.” Hadtörténeti Közlemények 124. évf. 2. sz. (2011). pp. 335–364;
Czirók Zoltán. „A magyar repülőcsapatok 1918–1919. évi történetéhez” Hadtörténelmi Közlemények, 122. évf. 3. sz (2009) pp. 603–634.;
Czirók Zoltán. „Repülőszázadok Ongán – 1919” 4. rész. Ongai Kékdaru. 2010. február pp. 10–11. http://www.okeonga.hu/kekdaru/1002 (Letöltve: 2020.2.12);
Czirók Zoltán. „Hadirepülők Rákoson (1918–1919).” Magyar Repüléstörténeti Társaság évkönyve, 2011. pp. 33–48.;
Czirók Zoltán. „Az „E-akció”, avagy kísérlet a magyar katonai aviatika megmentésére – 1920–1921.” Hadtörténelmi Közlemények 126. évf. 3. sz. (2013) pp. 791–801.;
Czirók Zoltán. A szegedi katonai repülés első világháború utáni történetéhez. Belvedere Meridionale, 2006. 7–8. sz. pp. 43–51.;
Czirók Zoltán. A Monarchia öröksége. Repüléstörténeti Konferencia Közleményei, 2006. pp. 5–14.;
Csanádi Norbert, Nagyváradi Sándor, Winkler László. A magyar repülés története. Budapest: Műszaki, 1977;
Hajdu Péter. „A magyar Fokker D.VII-es vadászrepülőgépek története II. rész” Haditechnika, 2020/4. https://doi.org/10.23713/HT.54.4.14;
Gellért Tibor. Adalékok a magyar polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság légierejének történetéhez. Hadtörténelmi
Közlemények, 1965. 3. sz. pp. 502–523.;
Horváth Lajos. Katonák a Rákos és a Galga mentén 1918–1919-ben. Gödöllő: műv. kp., 1989.;
Magyar Sándor. Álmodni mertünk. Aero & Rádió Kft. Bp. 1991.; [40] Magyarország az első világháborúban. Lexikon. Budapest Petit Real,1999.;
Nagyváradi Sándor, M. Szabó Miklós, Winkler László. Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből, Budapest: Műszaki, 1986.;
Olasz Lajos. „Lépések a honi légvédelem kiépítésére Magyarországon az 1920-as években.” Hadtörténelmi Közlemények, 122. évf. 3. sz
(2009) pp. 635–676.;
Pusztai János. A szegedi repülés története. Beldevere, Szeged 2002.; [44] Vajdáné Csizmarik Irén. A Magyar Tanácsköztársaság légiereje.
Hadtörténelmi Közlemények, 1969. 2. sz. pp. 350–387.;
100 éves a Mátyásföldi repülőtér, Szerk. Czigler Klára. Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ, Bp. 2017.;
Bernád D., A Román Királyi Légierő első magyarországi hadjárata 3., Aero História, Közl. Múzeum, Bp. 1991/aug.,
Valerin Avram. A román V. repülőosztály 1919-es tevékenysége Magyarország felett, Aero História, Közl. Múzeum, Bp. 1992/okt.
