A szovjet Lira (NATO-kód: Alfa) osztályú atom-tengeralattjárók. II. rész

Absztrakt

Alighogy 1958-59-ben szolgálatba álltak az első generációs szovjet atom-tengeralattjárók, máris megkezdődött utódaik tervezése. Az új típust hosszú fejlesztés, jól átgondolt tervezés útján valósították meg. Bár szakítottak az első elképzelések merész terveivel – mint pl. a torony nélküli atom-tengeralattjáróval és a mindössze 6-7 fős személyzettel(!) – a Projekt 705 Lira típus a maga korábban így is az egyik legkorszerűbb, leggyorsabb és legnagyobb merülési mélységet elérni képes egységnek számított nemcsak a szovjet, hanem más nemzetek tengeralattjáróihoz mérve is. Az újításokat képviselte többek között a kis méretű, folyékony fémmel hűtött atomreaktor és titánnal ötvözött nagy nyomásnak ellenálló acéltest – igaz ezek váltak később a visszatérő hibák forrásává is. A nyugaton is legendává vált vadásztengeralattjárónak a NATO az Alfa kódnevet adta.