Korszerű elektronikai harceszközök hatása a rádiólokátor rendszerekre

Szerzők

  • Balajti István NKE HHK Katonai Műszaki Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.23713/HT.55.3.01

Kulcsszavak:

elektronikai hadviselés (EHV), kiberhadviselés, rádiólokátor, DRFM (Digitális Rádió Frekvencia Tárolás)

Absztrakt

Az elektronikai hadviselés (EHV) a rádió és a rádiólokátorok elterjedésével, valamint katonai műveletekben történő alkalmazásával a 20. század elején és középső évtizedeiben jelent meg. Megelőzte a kiberhadviselést, amelynek célja egy állam vagy egy szervezet információs rendszereinek stratégiai szintű, katonai célú, szándékos támadása. E tevékenység csak évtizedekkel később, a számítógépek és az internet feltalálása nyomán indult fejlődésnek. Napjainkban vannak átfedések az elektronikai­ és a kiberhadviselés között, de kulcsfontosságú különbségek is megfigyelhetők. Míg a kiberhadviselés nem lehet sikeres a jól megtervezett és védett, a globális kibertérrel csak nagyon korlátozott adatkapcsolattal rendelkező katonai rendszerek ellen, addig a korszerű elektronikai harc (EHC) rendszerek behatolhatnak az ilyen típusú „erődítményekbe”. 2017­ben, egy év előkészítés után, indult el a Magyar Honvédség elektronikai hadviselés­fejlesztési programja, amelynek célja a rádióelektronikai felderítő és zavaróképesség meg­ újítása. A Magyar Honvédség modernizációjának sikere alapvetően az újonnan megjelenő műszaki lehetőségek és katonai alkalmazások, szakmai kiszolgálásától és felhasználásától függ

##submission.additionalFiles##

Megjelent

2021-06-17

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek