A huszita harci szekér
DOI:
https://doi.org/10.23713/HT.58.4.11Kulcsszavak:
Cseh Királyság, husziták, huszita harci szekér, középkori hadtörténet, Jan ŽižkaAbsztrakt
A 15. század első felében a „huszita háborúk” borították lángba a Cseh Királyságot, és az azzal szomszédos területeket. A felkelők sikereinek kulcsa egy, a maga korában példa nélküli haditechnikai eszköz, a harci szekér volt. A szerző tanulmányában a huszita harci szekérről és annak alkalmazási lehetőségeiről ad részletes leírást.
Hivatkozások
Toman, Hugo. (1898) Husitské válečnictví za doby Žižkovy a Prokopovy. Praha: Královská česká společnost nauk;
Hájek, Jan. (1952) „Vojenské zřízení.” In Staročeské vojenské řády. Edit. František Svejkovský, 36–42. Praha, Orbis Praha;
Čenova, Václav ’Vlček’. „Naučení o šikování jízdních, pěší i vozů.” In: Staročeské vojenské řády. Edit. František Svejkovský, 43–53. Praha, Orbis Praha, 1952;
Durdík, Jan. (1953) Husitské vojenství. Praha, Naše Vojsko;
Tóth Dominik. (2022) „A huszita harci szekerek és alkalmazásuk a Kárpát-medencében (1428–1606).” PhD-értekezés, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
Farkas Zoltán és Fröhlich Dávid. (2015) „Az 1854M kincstári jármű és az 1882M országos jármű – fogatolt szállítóeszközök az osztrák–magyar és a magyar haderőben a XIX–XX. században.” Katonai Logisztika, 23. évf. 2., 250–275.;
Frankenberger, Otakar. (1960) Husitské válečnictví po Lipanech. Praha, Naše Vojsko;
Szűcs Jenő. (1955) Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest, MTA Történettudományi Intézete;
Szűcs Jenő. (1987) „A gabona árforradalma a 13. században.” Történelmi Szemle, 27. évf. 1–2., 5–33.;
Domanovszky Sándor. (1917) „Mázsaszekér.” In: Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik évfordulója ünnepére. Szerk. Szentpétery Imre, 37–74. Budapest: Franklin-társulat nyomdája;
Ortutay Gyula (Főszerk.). (1982) Magyar Néprajzi Lexikon, III–IV. Budapest, Akadémiai Kiadó;
Turcsányi Károly et al. (2015) Haderők és hadviselés az elöltöltő fegyverek korában (1648–1866). Budapest, HM Hadtörténeti
Intézet és Múzeum;
Payne-Gallwey, Ralph. (1995) The Book of the Crossbow. New York, Dover Publications Inc;
Kudrnáč, Jaroslav. (1973) „Vojenský tábor z doby husitských válek v Klučově.“ Památky Archeologické 1. 105–142.;
Strzyż, Piotr. (2012) „Characteristics of Medieval Artillery in the Light of Written Sources from Bohemia and Poland.” Fasciculi Archaeologiae Historicae, 25. 21–30.;
Bennett, Matthew et al. (2007) Fighting Techniques of the Medieval World. New York, St. Martin’s Press;
Winter, Zikmund. (1906) Dějiny řemesel a obchodu v Čechách v XIV. a v XV. století. Praha, Akademia Česká;
Smrž, Jiří. (2018) „Cechy pražských měst od jejich počátků až do zrušení cechovního zřízení.” Rigorózní práce, Univerzita Karlova v Praze;
Górski, Szymon a Wilczyńska, Ewelina. (2012) „Jan Žižka’s wagons of war.” Medieval Warfare, Vol. 2, Bo. 3. 27–34.;
Tóth Zoltán. (1916) „A huszita eredetű szekérvár.” Hadtörténelmi Közlemények, 1. 265–311.;
Tóth Zoltán. (1918) „A huszita szekérvár a magyar hadviselésben.” Hadtörténelmi Közlemények, 1–2. 1–32., l59–185.;
B. Szabó János. (2014) „A huszita hadviselés hatása és adaptációja Kelet-Közép-Európában.” In: ,,Causa unionis, causa fidei, causa reforrnationis in capite et membris.” Tanulmányok a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából. Szerk. Bárány Attila és Pósán László, 432–441. Debrecen, Printart-Press Kft.;
Szekéroszlop menetben. Mittelalterliches Hausbuch von Schloss Wolfegg. Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/
File:Hausbuch_Wolfegg_51v_52r1_Heerzug.jpg (Letöltés ideje: 2023.11.21.);
15. század végi szekérvár-ábrázolás. Mittelalterliches Hausbuch von Schloss Wolfegg. Forrás: https://commons.
wikimedia.org/wiki/File:Hausbuch_Wolfegg_53r_53r1_Heerlager.jpg (Letöltés ideje: 2023.11.21.).
