@article{Szakály_2020, title={A magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia parancsnokai (1919–1945)}, volume={148}, url={https://kiadvany.magyarhonvedseg.hu/index.php/honvszemle/article/view/95}, DOI={10.35926/HSZ.2020.4.10}, abstractNote={<p>Az önálló magyar (honvéd) tisztképzés a 19. század eleji, majd közepi próbálkozások után ténylegesen 1872-ben vette kezdetét. Színtere évtizedeken keresztül a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia volt, amely fennállása alatt sok ezer honvédtisztet adott Magyarországnak. A trianoni békeszerződés erősen korlátozta a Magyar Királyság szuverenitását, amely az önálló magyar haderő létszámára és fegyverzetére vonatkozóan is jelentős megkötéseket tartalmazott. Ugyanez volt érvényes a tisztképzésre is. A Magyar Királyságnak gyakorlatilag egyetlen tisztképző intézménye maradt: a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia.<br>Egy-egy katonai tanintézet – nevelő- és/vagy képzőintézet – teljesítménye, az ott folyó oktató-nevelő munka nagyban függ az adott intézmény mindenkori parancsnokának személyétől és a tanári kar „minőségétől”. A két világháború közötti időszakban a magyar királyi honvéd Ludovika Akadémiának nyolc parancsnoka volt, akiknek a katonai életútját viszonylag kevesen ismerik, és működésükkel kapcsolatban is számos kérdés merülhet fel. Ez az írás arra keresi – és talán meg is adja – a választ, hogy ki is volt az a nyolc katonai vezető, akik mintegy huszonöt éven át, 1919 és 1945 között irányították az intézményt.</p>}, number={4}, journal={Honvédségi Szemle – Hungarian Defence Review}, author={Szakály, Sándor}, year={2020}, month={júl.}, pages={130–150} }