Abstract
A technológiai fejlődés és a hadviselés generációváltásai alapvetően formálták át a katonai alkalmasság fogalmát és a kiválasztás módszertanát. Jelen tanulmány a pszichológiai alkalmasságvizsgálatok történetét tekinti át a korai, fizikai és orvosi alapú rostálástól
a modern digitális rendszerekig. Részletezi a világháborúk kényszerítő hatásait az intézményesült pszichológiai mérések megjelenésére, illetve a hidegháborús technológiai verseny szerepét a speciális képességprofilok és a számítógépes tesztelés elterjedésében. Az elemzés rávilágít, hogy a 21. századi információs hadviselés korában a fókusz a patológia-központú kiszűrésről fokozatosan a reziliencia fejlesztésére és a „digitális katona” mentális fenntarthatóságára helyeződik át. Következtetése szerint a szelekció önmagában már nem elégséges: a hadrafoghatóság megőrzéséhez az alkalmasságvizsgálatot szalutogenetikus szemléletű,
folyamatos egészségpszichológiai támogatással szükséges integrálni. A tanulmány narratív szakirodalmi áttekintésként és elméleti szintézisként értelmezi a katonai pszichológiai alkalmasságvizsgálatok fejlődését.