Haditechnika

A német alárendeltségbe léptetett Magyar Királyi I. Gyorshadtest tevékenysége 7. rész

Somkutas Róbert — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

A Magyar Királyi Honvédség részvétele az 1941. évi Szovjetunió elleni hadműveletben a német Barbarossa hadművelet részét képezte. Az ott harcba vetett, német alárendeltségbe került magyar királyi I. gyorshadtest szervezetében két (páncélozott) felderítő-zászlóalj tevékenykedett. A csapatok tevékenységét az üldözés, illetve a több száz kilométeren keresztül történő, dinamikus tempójú Kelet felé nyomulás jellemezte. A sorozat első része az 1941. június 22. és július 9. közötti eseményeket idézi fel.

A magyar Phönix C.I-es repülőgépek története 2. rész

Hajdu Péter — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

Az I. világháború végén, az osztrák tervezésű Phönix C.I-es kétüléses felderítő és általános célú kétfedelű repülőgép korának egyik legjobb gyorsfelderítője volt. A nagy háborút követően néhány ország légiereje még tovább üzemeltette különböző változatait, így a gép aktív részese volt a háborút követő konfliktusoknak is. A Phönix C.I-esek építése Magyarországon is elkezdődött (az aszódi
Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rt. 1919 első felében kezdte meg a gyártását). A már leszállított példányokat az újonnan
kikiáltott köztársaság, később a Tanácsköztársaság és a Nemzeti Hadsereg is használta hazánkban. A szerző cikksorozatában az eddig csak szűk szakmai körben publikált dokumentumok és források alapján ismerteti a Magyarországon repült Phönix C.I-esek alkalmazásának történetét.

A légi tűzoltás hatékonyságának tűzoltástaktikai megközelítése

Dr. Restás Ágoston — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

A nagy kiterjedésű és intenzív tüzek elfojtásához rendszeresen alkalmazunk repülőgépeket, amelyek bár gyakran hasznosak, de bevetésük sajnos nagyon költséges is. A hatékonyság növelése érdekében, a repülőgépek képességeinek ismerete mellett érdemes a tűzoltástaktikai jellemzőket is megismerni. A szerző áttekintést nyújt a hatékonyságot befolyásoló tényezőkről, valamint bemutat
egy olyan hazai fejlesztést, amely jelentősen növelheti a repülőgépek alkalmazásának előnyeit.

Lánctalpas buldózerek a Magyar Honvédségben

Kovács Péter — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

A gépesítés, a munka egyszerűsítése mindig is fő szempont volt mind a civil, mind a katonai területen. Manapság számos olyan technikai újítás, modern eszköz került hadrendbe, amelyek lényegesen meggyorsítják a feladatok végrehajtását, sőt a munkagépek
kezelése, működtetése is a kezelő kényelmét szolgálja. A régi eszközök közül ugyan sok még ma is hadra fogható állapotban van, az idő múlásával azonban a korábbi eszközparkot fokozatosan felváltják a kor elvárásainak megfelelő, modern műszaki eszközök. Ez utóbbiak immár egy korszerű, új értékrendet képviselnek.

A műholdas földmegfigyelés történelmi és technikai háttere

Bozsó István — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

A műholdas földmegfigyelés olyan távérzékelési technika, amely rendkívül jó felbontással képes bolygónk felszínének térképezését elvégezni, illetve a felszínen bekövetkezett változásokat nyomon követni. A műholdas felvételek elkészítése, feldolgozása és elemzése mára az emberiség egyik alaptevékenységének tekinthető, amely nagy mennyiségű adatot szolgáltat polgári (alapkutatási, ipari) és katonai felderítési tevékenységek elvégzéséhez. A szerző ennek a technológiának a történelmi és technikai hátterébe kívánja bevezetni az olvasót.

Rakétafejlesztő mérnökhallgatók a Budapesti Műszaki Egyetemen

Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

A BME Aerospace Team egy innovatív hallgatói rakétatechnikai csapat, amelynek Aether S kutatórakétája, hazánkban elsőként jutott fel 7000 méteres magasságba. Az Aether S legnagyobb elért sebessége 750 m/s (Mach 2,2) volt, amely európai sebességi rekord a hallgatói csapatok között. Rakétájukban emberi csontszöveti sejtekkel kísérleteztek, valamint egy légkörfizikai mérés is helyet kapott az eszközükben. Jelen tudományos közlemény a BME Aerospace csapatát, az Aether S fejlesztését, felépítését, repülési teljesítményét, valamint az eszköz belső terében zajlott tudományos kísérleteket mutatja be, ismeretterjesztő szándékkal.

UBIM, az orosz skorpió

Dr. Kovács Zoltán — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

A többrendeltetésű műszaki munkagépek egyre több haderőben jelennek meg. Az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinél is megkezdték a legújabb ilyen funkciójú munkagép rendszerbe állítását. Mivel a páncélozott eszköz többféle műszaki szakfeladatot is képes végrehajtani, ezért a jövőben több, már üzemeltetett műszaki géptípust is kivált majd. Az új eszköz a „Skorpió” becenevet kapta.

A passzív drónvédelem hatékonysága páncélozott harcjárműveken

Ocskay István — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

Az elmúlt időszak konfliktusai is megmutatták, mennyire sebezhetők a páncélozott harcjárművek az egyszerű, akár házi készítésű drónok hordozta kumulatív lövedékek ellen. Tanulmányomban szeretném feleleveníteni a kumulatív töltetű páncéltörő eszközök
elleni védekezés lehetőségeit, és kitérni a modem hadviselés során megjelent drónok elleni passzív védekezés egyik – ha nem is annyira hatékony, mint elsőre tűnik – lehetőségére.

A Hamász terrorszervezet drónfejlesztései

Ozsváth Sándor — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

A Hamász terrorszervezet Izrael ellen végrehajtott támadásai során egyre nagyobb számban alkalmaz pilóta nélküli eszközöket. A „kamikaze”, más kifejezéssel „öngyilkos” felhasználású drónok jelentős része saját fejlesztésű, amely egyértelmű bizonyítéka a terrorszervezet által évek óta folytatott kutató- és fejlesztőmunkának. A szerző a nyílt forrású információszerzés (Open Source
Intelligence – OSINT) módszerével elérhető adatok alapján bemutatja Mohamad Zouari tevékenységét, valamint a Shehab és a „Zouari” kamikaze drónokat.

Északi-sarkvidéki hadviselés 2. rész

Bazsó-Vígh Vivien — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

Az Északi-sark térsége az elmúlt évek során egyre jobban felértékelődött. Az utóbbi évtizedekben végbemenő globális felmelegedés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a térségre nagyobb nemzetközi figyelem összpontosuljon. Számos ország érdeklődik a jég alatt rejlő ásványkincsek iránt – céljuk elsősorban a részesedésszerzés –, azonban nemcsak a kőolaj és földgázkitermelés jelenthet kihívást az érintett államok számára, hanem az északi hajózási útvonalak biztosítása és ellenőrzése is. Megjelentek az olyan jelentős tengeri hatalmak, mint az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció, de jelen van a térségben Kanada és Izland is, valamint az északi államok, amelyek minél nagyobb befolyást akarnak szerezni a térségben, ezáltal a térség geopolitikai játszmák színterévé vált.

Páncélozott műszaki-mentő járművek 2. rész

Farkas Zoltán — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

A harckocsik, páncélozott eszközök harctéri megjelenésével egyidőben szükségessé vált azok elakadása, meghibásodása, harci sérülése esetére megfelelő mentő-vontató eszközök kifejlesztése is. Harctéri körülmények közötti mentési feladatukat elsősorban a harcképtelenné vált eszközök elvontatása jelenttette. A harckocsivontatók, valamint azok személyzetének feladatai később kibővültek a mentés, a vontatás, a kiürítés feladatain túl a helyszíni javítással, a segítségnyújtással és a nehéz terhek felemelésének lehetőségével is. A szerző cikksorozatában bemutatja a fejlődés ívét a világ első műszaki-mentő járművétől kezdve a legmodernebb eszközökig.

A Gepárd nagy űrméretű puskák fejlesztésének története 7. rész

Dr. Földi Ferenc — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

1988-ban készült el a 12,7 mm-es Gepárd egylövetű mesterlövészpuska kísérleti mintapéldánya, amelynek a rendszeresítés után Gepárd M1 néven sorozatgyártott változata, mintegy 90 példányban azóta is szolgálja a Magyar Honvédséget. A szerző bemutatja a fejlesztés körülményeit és folyamatát az igény felmerülésétől a mintapéldány elkészítéséig, majd az ellenőrző méréseket szolgáló tesztlövészetek végrehajtásáig.

UAV-operátorok által létrehozott hosszúperiodikus, divergáló lengések

Dr. Szabolcsi Róbert — Mon, 26 Aug 2024 00:00:00 +0200

A humán operátorok a légi járművek irányítása során akaratlanul is létrehozhatnak olyan divergáló, instabil lengéseket (Pilot-Induced Oscillation – PIO), amelyek akár a légi jármű komoly sérüléséhez, vagy esetleg az elvesztéséhez is vezethetnek. A hagyományos légi járművek PIO-jelenségeit már régóta vizsgálják a szakemberek, de a pilóta nélküli légi járművek (Unmanned Aerial Vehicle – UAV) PIO jelenségei csak nemrég kerültek a tudósok látókörébe. Ily módon, az UAV-k rohamos elterjedésének is köszönhetően, ez a terület a jelen és a közeljövő ígéretes kutatási területe, amelynek eredményeit az UAV-alkalmazók, és főleg az UAV-operátorok hathatósan tudják majd felhasználni.

A Navala géppisztoly

Pap Péter — Sat, 22 Jun 2024 00:00:00 +0200

Az 1940-es évek első felében a harcoló Magyar Királyi Honvédség felszerelése, azon belül a gyalogsági lőfegyver ellátottsága több kívánnivalót hagyott maga után. A hazai fegyvergyárak (pl. Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt.) és lőfegyverkonstruktőrök (pl. Gebauer Ferenc) nem tudtak lépést tartani a felmerülő igényekkel. A lőfegyver-utánpótlás és -fejlesztés (pl. a 1943 M ismétlőpuska),
mellett ebben az időszakban kellett átállítani a nehézfegyvereket peremesről hornyos töltényre (pl. 1907/1931 M Schwarzlose-
géppuskát 1943 októbertől havi 150-150 darabos tételben). [16] Ebben a helyzetben a Haditechnikai Intézet minden lehetőséget kihasználva próbált könnyen gyártható konstrukciókat keresni, és új gyártási kapacitást találni (pl. Vadásztölténygyár, Nagytétény). [1]

A magyar Phönix C.I-es repülőgépek története 1. rész

Hajdu Péter — Sat, 22 Jun 2024 00:00:00 +0200

Az I. világháború végén, az osztrák tervezésű Phönix C.I-es kétüléses felderítő és általános célú kétfedelű repülőgép korának egyik legjobb gyorsfelderítője volt. A nagy háborút követően néhány ország légiereje még tovább üzemeltette különböző változatait, így a gép aktív részese volt a háborút követő konfliktusoknak is. A Phönix C.I-esek építése Magyarországon is elkezdődött (az aszódi Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rt. 1919 első felében kezdte meg a gyártását). A már leszállított példányokat az újonnan kikiáltott köztársaság, később a Tanácsköztársaság és a Nemzeti Hadsereg is használta hazánkban. A szerző cikksorozatában az eddig csak szűk szakmai körben publikált dokumentumok és források alapján ismerteti a Magyarországon repült Phönix C.I-esek alkalmazásának történetét.

Hatvanéves a szakkönyvtár

Dr. Palik Mátyás, Dr. Pogácsás Imre, Törőcsik Tímea, Szabó Nikoletta — Sat, 22 Jun 2024 00:00:00 +0200

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Könyvtár Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Kari Könyvtár Repülőműszaki Gyűjteménye hatvan éve áll az olvasók rendelkezésére Szolnokon. A könyvtári állomány közel felét a repüléssel foglalkozó magyar és angol nyelvű szakirodalom alkotja. A gyűjtemény gerincét a Jobbik István Szakkönyvtár 5000 kötetes anyaga, és Fekecs Gábor hajómérnök egykori magángyűjteménye képezi. A dokumentumok főként a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány köréből kerülnek ki. Emellett a könyvtár szépirodalmi állománnyal is rendelkezik.

Dróndetektáló fejlesztés

Horváth Tamás, Ördögh Attila, Borkó Máté — Sat, 22 Jun 2024 00:00:00 +0200

Az utóbbi évtizedben a drónpiac robbanásszerű fejlődésnek és rendkívül széles elterjedésnek indult. Míg a drónok néhány évvel ezelőtt még a modellezők hobbicélú játékának számítottak, addig napjainkban már széles körben alkalmazzák azokat (többek között távvezetékek vizsgálatára, légi fotózásra, videózásra, élő közvetítésekre, veszélyes helyek megközelítésére, áruszállításra stb.). A polgári felhasználás mellett a katonai műveletek során is jelentős szerepet kaptak az olcsón előállítható és könnyen üzemeltethető drónok. Az engedély nélküli felhasználásuk által okozott potenciális veszély mértéke is megnőtt. Tanulmányunkban ezen esetek preventív lehetőségeire, a rosszhiszemű használat visszaszorítására, illetve a védelmi ipari fejlesztésekre fókuszálunk, bemutatva a különböző drónelhárítási és detektálási lehetőségeket, kitérve a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. által fejlesztett dróndetektáló rendszerre.

A 3D-s fémnyomtatás, mint a gépjárműmotorok gyártásának ígéretes jövőbeni technológiája

Ficsor Botond — Sat, 22 Jun 2024 00:00:00 +0200

A belső égésű hőerőgép ma már általánosan elterjedt, hétköznapi eszköz. A 3D-s fémnyomtatás egyre nagyobb sebességgel terjedő és fejlődő gyártástechnológia. Számos járműipari vállalat foglalkozik 3D-s fémnyomtatott alkatrészek előállításával, amelyeket belső égésű hőerőgépekbe szerelnek és tesztelnek, hiszen jelentős előnnyel jár az ezen technológiával előállított alkatrészek alkalmazása. A fémnyomtatással előállított alkatrészek tesztelésének pozitív eredményei miatt, a különböző polgári járműipari cégek teszteléseinek eredményei katonai szempontból is jelentősek. A szerző a nemzetközi példák említését követően ismerteti a Széchenyi István Egyetem hallgatóinak és az Audi Hungaria mérnökeinek együttműködésében megvalósuló 3D-s nyomtatott motor fejlesztési projektjét.

A sötét univerzum felfedezése az Euclid űrtávcsővel

Dr. Kovács András — Sat, 22 Jun 2024 00:00:00 +0200

A világegyetemet, mint egészet vizsgáló kozmológia tudományának alapvető kérdései közé tartozik az univerzumban lévő anyag- és energiafajták azonosítása és megértése, valamint a megfigyelt kozmikus tágulás sebességének minél pontosabb nyomon követése.
Azonban a helyzetet nagyban bonyolítja olyan ismeretlen komponensek egyértelműsíthető jelenléte is, amelyek nem világítanak, és csupán gravitációs kölcsönhatások alapján ismerhetők meg. Ezt a sötét anyagot és a még rejtélyesebb sötét energiát vizsgálja majd az Euclid űrtávcső, amely 2023 nyarán kezdte meg tudományos programját.

Űrmérnökképzés a hazai felsőoktatásban

Dr. Csurgai-Horváth László, Dr. Bacsárdi László — Sat, 22 Jun 2024 00:00:00 +0200

A magyar űrkorszak 1946-ban kezdődött Bay Zoltán sikeres holdradar-kísérletével. Az elmúlt több mint 75 évben a magyar űrszektor lendületesen fejlődött és növekedett, nemzetközi elismerést ért el az űrkommunikáció, az anyagtudomány, a pikoműholdak, a dozimetria és még számos egyéb területen is. Az országban azonban egészen napjainkig nem létezett olyan felsőoktatási képzés, amely az űrhöz kapcsolódó mérnöki tevékenység átfogó oktatását tűzte ki célul. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara – Magyarországon első egyetemként –, kidolgozta az űrmérnöki szak elindításához szükséges dokumentumokat, majd 2021 elején minisztériumi jóváhagyást kapott az űrmérnöki mesterképzés elindítására. Azt követően 2022 szeptemberében a BME-n elindulhatott a képzés az első űrmérnöki évfolyamon. A BME mesterképzése 26 tantárgyból és egy, a tárgykörhöz kapcsolódó 4 hetes ipari szakmai gyakorlatból áll. Cikkünkben felvázoljuk az űrmérnöki képzés létrejöttének folyamatát és bemutatjuk a BME által felkínált tantervet is.