Haditechnika

A magyar légierő szovjet eredetű sugárhajtású repülőgépeinek gépágyúi 1951 és 2010 között 2. rész

András Szatmári — 2025-02-20

A második világháború után, a Magyar Királyi Honvédség 1945-ben történt megszűnését követően, 1947-ben megkezdődött a haderő tényleges újjászervezése, amelynek első üteme 1951 őszére befejeződött. A Szovjetunió érdekében állt, hogy az újjászervezett magyar légierő, az érdekszférájának nyugati peremén modern eszközökkel legyen felszerelve. A magyar légierőt a hidegháborús időszakban szovjet sugárhajtású repülőgépekkel szerelék fel, amelyek gépágyú fegyverzete a világ legjobbjai közé tartozott.

A német alárendeltségbe léptetett Magyar Királyi I. Gyorshadtest tevékenysége 9. rész

Róbert Somkutas — 2025-02-20

A Magyar Királyi Honvédség részvétele az 1941. évi Szovjetunió elleni hadműveletben a német Barbarossa hadművelet részét képezte. Az ott harcba vetett, német alárendeltségbe került magyar királyi I. gyorshadtest szervezetében két (páncélozott) felderítő-zászlóalj tevékenykedett. A csapatok tevékenységét az üldözés, illetve a több száz kilométeren keresztül történő, dinamikus tempójú Kelet felé nyomulás jellemezte. A sorozat első része az 1941. június 22. és július 9. közötti eseményeket idézi fel.

Operation Deep Purple 3. rész

Péter Zentay — 2025-02-20

Operation Deep Purple fedőnéven, 2023 szeptemberében lezajlott a világ eddigi legnagyobb barlangi mentése, amelyre a dél-törökországi 1246 m mély, Morca-barlangban került sor. A morca szó törökül lilát jelent; ez a kifejezés, valamint a barlang nagy mélysége ihlette az akció fedőnevét (Mély lila ’had’művelet – Operation Deep Purple). A szakemberek összefogásának nemzetközi visszhangja jelentős volt, szinte az összes nyugati média foglalkozott a sikeresen végződő kezdeményezéssel. A barlangi mentés nem tartozik szorosan a haditechnika tárgykörébe, azonban az itt bemutatott technikák, a szervezés és a logisztika sok hasonlóságot mutat egy katonai vagy katasztrófaelhárítási művelettel. A mentésben kulcsszerepet játszottak a Magyar Barlangi Mentőszolgálat (BMSZ) tagjai és sok segítséget nyújtottak a magyar kormány hivatali szervezetei és a Magyar Honvédség is. A cikkben a mentés egyes technikai, logisztikai és szervezési hátterét ismertetjük. A cikk szerzője a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjaként vett részt a műveletekben.

A tábori tüzérség meteorológiai támogatásának megújulása a haderőfejlesztés szemszögéből 2. rész

Imre Ombódi — 2025-02-20

Az emberiség történelme során számos alkalommal bizonyítást nyert, hogy az időjárás és a meteorológiai paraméterek hirtelen megváltozásának hatásai meghatározó szerepet játszhatnaka katonai műveletek kimenetelében. E gyorsan változó környezeti tényezők figyelmen kívül hagyása vagy nem megfelelő értékelése súlyos, negatív következményekkel járhat a műveletek sikerességét illetően. A tanulmány a meteorológiai támogatás jelentőségét a tábori tüzérség szemszögéből ismerteti, majd bemutatja a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beszerzett meteorológiai állomást, amelyet a Magyar Honvédség a tatai vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálynál rendszeresített.

ELBIT Skylark 3 pilóta nélküli felderítő repülőgép rendszeresítése a Magyar Honvédségben

Sándor Ozsváth — 2025-02-20

Az orosz–ukrán háború bebizonyította, hogy a modern hadviselés egyik meghatározó eleme a drónokkal vívott légi háború. A Magyar Honvédség már a konfliktus kirobbanását megelőzően megkezdte a modern, merev szárnyú, pilóta nélküli légi járművek rendszerbe állítását. Ennek a fejlesztési folyamatnak második állomása az izraeli ELBIT cégcsoport által gyártott Skylark 3 pilóta nélküli légi jármű rendszeresítése és műveleti alkalmazása.

Kvantumkommunikáción alapuló műholdas megoldások

László Bacsárdi — 2025-02-20

A kvantumfizikai elveken működő kvantumkommunikáció számos érdekesmegoldást kínál. Az Einsteint is meglepő összefonódás jelenségét felhasználva kvantuminternetettudunk létrehozni, a fotonforrások működési elvét kihasználva igazi véletlenszámokat
tudunk előállítani, míg a kvantumfizika törvényeire alapozva olyan kvantumos kulcscserélőberendezéseket tudunk építeni, amelyek jelentősen megnövelik a különböző titkosító rendszereinkbiztonsági szintjét. Nem meglepő, hogy 2022-ben a fizikai Nobel-díjat többek között kvantumkommunikációval foglalkozó fizikus kapta, ahogy az sem, hogy Európában 2019-ben megkezdődött egy európai szintű kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése. Tanulmányunkban bemutatjuk a kvantumkommunikáció legfontosabb jellemzőit, ismertetünk néhány fontos hazai fejlesztési eredményt, és kitérünk a műholdas világ nyújtotta lehetőségekre is.

Mintagyűjtés a Hold túlsó oldalán

Sándor Frey — 2025-02-20

A kínai holdkutatási program harmadik fázisában a 2024 májusában indítottChang’e–6 űrszonda mintegy 2 kg tömegű felszíni anyagmintát hozott a Földre, méghozzá most először a Hold túlsó, a Földről nem látható oldaláról. A különleges, korábban még sosem látott minták részletes laboratóriumi elemzésétől a kutatók a Hold keletkezését és fejlődését övező rejtélyek megoldását várják. Röviden ismertetjük a Hold eddigi űrszondás kutatásának történetét, az ambiciózus kínai holdprogramot, valamint beszámolunk a Chang’e–6 küldetéséről.

Hidegháborús bunkerek 1. rész

Szabolcs Kizmus — 2025-02-20

Az emberek már ősidők óta biztonságosnak vélt menedékekbe húzódnak a vadállatok, a természet ereje és leginkább az ellenség elől. A történelem kezdetén ezek természetes barlangok, sziklahasadékok voltak, de az elmúlt évezredek során, ahogy az emberiség
meghódította a Földet, egyre robusztusabb védőszerkezeteket alakítottak ki, azzal a céllal, hogy a túlélésüket biztosítsák. Az egyre korszerűbb és pusztítóbb fegyverek megjelenése folyamatosan új kihívások elé állította a katonai és polgári életvédelmi létesítményeket tervező mérnököket, építészeket. Ezek a különleges és titokzatos építmények a hidegháború évtizedeiben terjedtek el a legnagyobb mértékben világszerte, de sajnos máig sem vesztették el jelentőségüket. A 2023-as vilniusi NATO-csúcson a tagállamok megegyeztek a szövetség nukleáris elrettentő képességének korszerűsítésében és erősítésében, amely szintén a fenyegetettség erősödésére utal.

Air Defender 23 2. rész

István Kelecsényi — 2025-02-20

2023. június 12–23. között Németország adott otthont a NATO történetének eddigi legnagyobb európai légierő haderőnemi gyakorlatnak. A transzatlanti szolidaritás jegyében szervezett Air Defender 23 gyakorlat során 25 nemzet mintegy tízezer katonája 250
repülőgéppel gyakorolta a légi műveleteket. A szövetséges repülőerők nagyszabású gyakorlatán a magyar légierő öt harcászati repülőgéppel és 48 fővel képviselte hazánkat.

A CB 90 őrnaszád 2. rész

Norbert Daruka — 2025-02-20

Svédország 2024. március 7-én hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz, és immár az Észak-atlanti Szövetség teljes jogú tagjává vált. Sokan gondolják úgy, hogy ezzel a lépéssel a svéd katonai felszerelések, különösen a sikeres, nagy múltú és megbízható technikák
elérhetősége majd egyszerűbbé válik. Ha megvizsgáljuk a svéd technikai eszközök történetét, akkor látható, hogy a repülőgépeknek és az őrnaszádoknak hagyományosan kiemelt szerep jutott. Célom, hogy ez utóbbiról, a CB 90 őrnaszádról és annak fejlesztéséről, valamint típusairól tájékoztassam az érdeklődő olvasókat. Nem titkolt szándékom, hogy egyúttal rávilágítsak ezeknek az eszközöknek a hatékonyságára, illetve arra a tényre, hogy a hazai vizeken, nemzetközi vízi útvonalakon is tiszteletet parancsolnak az ilyen típusú haditechnikai eszközök.

A határréteg kezelésének kísérleti tesztelése szimulációs program segítségével

Zsolt Faltin — 2025-02-20

A centrifugális kompresszorok csak üzemidejük töredékében működhetnek optimális körülmények között, emiatt mindenképpen indokolt azok instabil üzemállapotainak vizsgálata. A határréteg elszívása vagy elvezetése, valamint a turbulens határréteg lefúvása
már több évtizede alkalmazott, kipróbált technológiának számít a repülésben és más, áramlástechnikai gépeket alkalmazó iparágban. A határréteg turbulenssé tétele az abban megvalósított impulzuscsere által azonban összetettebb folyamat, amely az új áramlástani szimulációs eszközök segítségével jól megfigyelhetővé, illetve számíthatóvá vált. Jelen tanulmányban egy új pompázsvédelmi rendszer numerikus áramlástani szimulációs módszerekkel történő vizsgálatának eredményeit publikálják a szerzők.

Forgózárak kényszerpályái 2. rész

István Vozsech — 2025-02-20

A tanulmány a forgó zárfejek vezérlését biztosító hengeres kényszerpályák kinematikai leírásával foglalkozik. A 3 dimenziós feladatot 2 dimenziós feladattá redukálva elemzi a különböző geometriai kialakítású pályák kinematikai viszonyait, megvizsgálja a kényszerpályán mozgó pont sebesség-, illetve gyorsulásfüggvényeit. Eljárást mutat az adott gyorsulásfüggvénnyel és geometriai kezdeti-, illetve végértékkel adott kényszerpályák síkbeli előállítására, majd azok egyenleteinek térbeli leképezésére. Eljárást mutat továbbá analitikusan nem megoldható, tetszés szerinti gyorsulásfüggvénnyel meghatározott, nem szimmetrikus kényszerpálya-függvények előállítására is.

A Gepárd nagy űrméretű puskák fejlesztésének története 10. rész

Ferenc Földi — 2025-02-20

1988-ban készült el a 12,7 mm-es Gepárd egylövetű mesterlövészpuska kísérleti mintapéldánya, amelynek a rendszeresítés után
Gepárd M1 néven sorozatgyártott változata, mintegy 90 példányban azóta is szolgálja a Magyar Honvédséget. A szerző bemutatja a fejlesztés körülményeit és folyamatát az igény felmerülésétől a mintapéldány elkészítéséig, majd az ellenőrző méréseket szolgáló tesztlövészetek végrehajtásáig.

A radarok északi-sarkvidéki alkalmazásának kihívásai 2. rész

István Balajti — 2025-02-20

A globális felmelegedés Északi-sarkvidékre gyakorolt hatásai látványosak és egyértelműek. A terület ásványkincseinek hozzáférhetősége, a megnyíló kereskedelmi útvonalak, valamint a technológia fejlődése által nyújtott lehetőségek kihasználása az emberi tevékenységek jelentős növekedésével járnak. Mindez a polgári és a katonai alkalmazás terén egyaránt megfigyelhető. Különleges technikai kérdést vet fel, hogy ezen a nagy kiterjedésű területen a gyorsan változó időjárás feltérképezését, a mozgó objektumok felderítését, követését, a tájékozódást biztosító különböző érzékelő – például radarrendszerek –, milyen követelményeknek felelnek meg, és hogyan oldható meg a nagy megbízhatóságú üzemeltetésük. A tanulmány célja a tématerület radarszempontok szerinti áttekintése, valamint az ionoszféra-rétegekről visszaverődő impulzusok koherens jelfeldolgozásán alapuló új, multisztatikus adarrendszerek fejlesztési eredményeinek bemutatása.

A magyar légierő szovjet eredetű sugárhajtású repülőgépeinek gépágyúi 1951 és 2010 között 1. rész

András Szatmári — 2024-12-25

A német alárendeltségbe léptetett Magyar Királyi 1. Gyorshadtest tevékenysége 8. rész

Róbert Somkutas — 2024-12-25

A huszita harci szekér

Dominik Tóth — 2024-12-25

A 15. század első felében a „huszita háborúk” borították lángba a Cseh Királyságot, és az azzal szomszédos területeket. A felkelők sikereinek kulcsa egy, a maga korában példa nélküli haditechnikai eszköz, a harci szekér volt. A szerző tanulmányában a huszita harci szekérről és annak alkalmazási lehetőségeiről ad részletes leírást.

A Magyar Honvédség katonai légi szállítási képesség fejlesztésének lépései és eredményei

Imre Pogácsás — 2024-12-25

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési programban, fontos szerepet kapott a Magyar Honvédség légierejének fejlesztése, ami 2018-ban a katonai szállítórepülőgép-flotta fejlesztésével, az Airbus A319 repülőgépek és a Dassault Falcon 7X érkezésével kezdődött. A folyamat napjainkban az Embraer KC–390 típus érkezésével folytatódik. Hogyan is kezdődött? Melyek azok a követelmények, amelyek alapján a jövő katonai (állami) szállítórepülőgép-flottája korábban soha nem látott minőségben és technológiai színvonalon jelenik meg a Magyar Honvédség rendszerében? A jelen tanulmányban, néhány technikai információval kiegészítve, ezeket a kérdéseket próbáljuk meg bemutatni az érdeklődő olvasóknak.

Operation: Deep Purple 2. rész

Péter Zentay — 2024-12-25

Operation Deep Purple fedőnéven, 2023 szeptemberében lezajlott a világ eddigi legnagyobb barlangi mentése [6], amelyre
a dél-törökországi 1246 m mély, Morca-barlangban került sor. A morca szó törökül lilát jelent; ez a kifejezés, valamint a barlang nagy mélységeihlette az akció fedőnevét (Mély lila ’had’művelet – Operation Deep Purple). A szakemberek összefogásának nemzetközi visszhangja jelentősvolt, szinte az összes nyugati média foglalkozott a sikeresen végződő kezdeményezéssel. A barlangi mentés nem tartozik szorosan a haditechnikatárgykörébe, azonban az itt bemutatott technikák, a szervezés és a logisztika sok hasonlóságot mutat egy katonai vagy katasztrófaelhárításiművelettel. A mentésben kulcsszerepet játszottak a Magyar Barlangi Mentőszolgálat (BMSZ) tagjai és sok segítséget nyújtottak a magyar kormány hivatali szervezetei és a Magyar Honvédség is. A cikkben a mentés egyes technikai, logisztikai és szervezési hátterét ismertetjük. A cikk szerzője a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjaként vett részt a műveletekben.

A tábori tüzérség meteorológiai támogatásának megújítása 1. rész

Imre Ombódi — 2024-12-25

Az emberiség történelme során számos alkalommalbizonyítást nyert, hogy az időjárás és a meteorológiai paraméterek hirtelen megváltozásának hatásai meghatározó szerepet játszhatnaka katonai műveletek kimenetelében. E gyorsan változó környezeti tényezők figyelmen kívül hagyása vagy nem megfelelő értékelése súlyos, negatív következményekkel járhat a műveletek sikerességét illetően. A tanulmány a meteorológiai támogatás jelentőségét a tábori tüzérség szemszögéből ismerteti, majd bemutatja a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beszerzett meteorológiai állomást, amelyet a Magyar Honvédség a tatai vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálynál rendszeresített.