Haditechnika

A magyar légierő szovjet eredetű sugárhajtású repülőgépeinek gépágyúi 1951 és 2010 között 1. rész

2024-11-13T21:06:19+01:00

A második világháború után, a Magyar Királyi Honvédség 1945-ben történt megszűnését követően, 1947-ben megkezdődött a haderő tényleges újjászervezése, amelynek első üteme 1951 őszére befejeződött. A Szovjetunió érdekében állt, hogy az újjászervezett magyar légierő, az érdekszférájának nyugati peremén modern eszközökkel legyen felszerelve. A magyar légierőt a hidegháborús időszakban szovjet sugárhajtású repülőgépekkel szerelék fel, amelyek gépágyú fegyverzete a világ legjobbjai közé tartozott.

A német alárendeltségbe léptetett Magyar Királyi 1. Gyorshadtest tevékenysége 8. rész

2024-11-13T20:52:02+01:00

A Magyar Királyi Honvédség részvétele az 1941. évi Szovjetunió elleni hadműveletben a német Barbarossa hadművelet részét képezte. Az ott harcba vetett, német alárendeltségbe került magyar királyi I. gyorshadtest szervezetében két (páncélozott) felderítő-zászlóalj tevékenykedett. A csapatok tevékenységét az üldözés, illetve a több száz kilométeren keresztül történő, dinamikus tempójú Kelet felé nyomulás jellemezte. A sorozat első része az 1941. június 22. és július 9. közötti eseményeket idézi fel.

A huszita harci szekér

2024-11-13T19:14:47+01:00

A 15. század első felében a „huszita háborúk” borították lángba a Cseh Királyságot, és az azzal szomszédos területeket. A felkelők sikereinek kulcsa egy, a maga korában példa nélküli haditechnikai eszköz, a harci szekér volt. A szerző tanulmányában a huszita harci szekérről és annak alkalmazási lehetőségeiről ad részletes leírást.

A Magyar Honvédség katonai légi szállítási képesség fejlesztésének lépései és eredményei

2024-11-13T19:08:40+01:00

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési programban, fontos szerepet kapott a Magyar Honvédség légierejének fejlesztése, ami 2018-ban a katonai szállítórepülőgép-flotta fejlesztésével, az Airbus A319 repülőgépek és a Dassault Falcon 7X érkezésével kezdődött. A folyamat napjainkban az Embraer KC–390 típus érkezésével folytatódik. Hogyan is kezdődött? Melyek azok a követelmények, amelyek alapján a jövő katonai (állami) szállítórepülőgép-flottája korábban soha nem látott minőségben és technológiai színvonalon jelenik meg a Magyar Honvédség rendszerében? A jelen tanulmányban, néhány technikai információval kiegészítve, ezeket a kérdéseket próbáljuk meg bemutatni az érdeklődő olvasóknak.

Operation: Deep Purple 2. rész

2024-11-13T18:42:16+01:00

Operation Deep Purple fedőnéven, 2023 szeptemberében lezajlott a világ eddigi legnagyobb barlangi mentése [6], amelyre
a dél-törökországi 1246 m mély, Morca-barlangban került sor. A morca szó törökül lilát jelent; ez a kifejezés, valamint a barlang nagy mélységeihlette az akció fedőnevét (Mély lila ’had’művelet – Operation Deep Purple). A szakemberek összefogásának nemzetközi visszhangja jelentősvolt, szinte az összes nyugati média foglalkozott a sikeresen végződő kezdeményezéssel. A barlangi mentés nem tartozik szorosan a haditechnikatárgykörébe, azonban az itt bemutatott technikák, a szervezés és a logisztika sok hasonlóságot mutat egy katonai vagy katasztrófaelhárításiművelettel. A mentésben kulcsszerepet játszottak a Magyar Barlangi Mentőszolgálat (BMSZ) tagjai és sok segítséget nyújtottak a magyar kormány hivatali szervezetei és a Magyar Honvédség is. A cikkben a mentés egyes technikai, logisztikai és szervezési hátterét ismertetjük. A cikk szerzője a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjaként vett részt a műveletekben.

A tábori tüzérség meteorológiai támogatásának megújítása 1. rész

2024-11-13T18:21:25+01:00

Az emberiség történelme során számos alkalommalbizonyítást nyert, hogy az időjárás és a meteorológiai paraméterek hirtelen megváltozásának hatásai meghatározó szerepet játszhatnaka katonai műveletek kimenetelében. E gyorsan változó környezeti tényezők figyelmen kívül hagyása vagy nem megfelelő értékelése súlyos, negatív következményekkel járhat a műveletek sikerességét illetően. A tanulmány a meteorológiai támogatás jelentőségét a tábori tüzérség szemszögéből ismerteti, majd bemutatja a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beszerzett meteorológiai állomást, amelyet a Magyar Honvédség a tatai vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálynál rendszeresített.

Fegyvertesztekkel a nagy műholdseregek ellen

2024-10-29T14:02:47+01:00

A több mint hat évtizede folyó űrtevékenység során egy sor űrhatalom végzett már olyan műholdelhárítási tesztet, amely alkalmával egy a Földről indított rakéta segítségével eltalálta, és darabokra zúzta (fizikailag megsemmisítette) egy saját, már működésképtelen
űreszközét. Az efféle tesztek célja annak demonstrálása, hogy adott esetben képesek lennének akár az ellenséges hatalmak Föld körüli pályán keringő eszközeinek a megsemmisítésére is. Szerencsére ilyen incidensre egyelőre nem került sor. De a közelmúltban telepíteni kezdett, akár több ezer vagy tízezer tagból álló, alacsony pályás műholdseregek, mint például a távközlési célú Starlink számára – közvetett módon – még egy látszólag tesztelési célú kinetikus műholdelhárítási esemény is súlyos következményekkel járhat. Egy ilyen alkalommal ugyanis számtalan kisebb-nagyobb törmelékdarab keletkezik a Föld körüli térségben, és az azokkal történő nagy sebességű ütközés végzetes károkat okozhat a műholdakban.

Taktikai atomfegyverek

2024-10-29T13:53:59+01:00

Az elmúlt évtizedekben szinte minden tömegpusztító fegyverfajta mennyisége csökkent a világban, és ez a tendencia különösen a nukleáris robbanófejek számára igaz. A fenti kijelentés globális tekintetben helytálló, de földrészenként, országokra lebontva előfordul, hogy egyes államokban nőtt az atomfegyverek száma. Ez utóbbiak közé tartozik többek között India, Pakisztán és az Egyesült Királyság. Az Amerikai Védelmi Minisztérium 2023-as jelentése szerint legfőképpen Kína növelte az elmúlt években atomarzenálját: 2021 és 2023 között mintegy száz robbanófejjel. [1] A nukleáris fegyverrendszereket, elsősorban a hordozóeszközöket, folyamatosan modernizálja minden atomhatalom. Az orosz–ukrán háború kapcsán, vezető orosz politikusok egyre gyakrabban említik az atomfegyver alkalmazásának lehetőségét. [2] A reális veszélyt nagy valószínűséggel az úgynevezett taktikai atomfegyverek jelentik.

Air Defender 23 - a NATO legnagyobb légierő haderőnemi gyakorlata 1. rész

2024-10-29T13:39:20+01:00

2023. június 12–23. között Németország adott otthont a NATO történetének eddigi legnagyobb európai légierő haderőnemi gyakorlatnak. A transzatlanti szolidaritás jegyében szervezett Air Defender 23 gyakorlat során 25 nemzet mintegy tízezer katonája 250
repülőgéppel gyakorolta a légi műveleteket. A szövetséges repülőerők nagyszabású gyakorlatán a magyar légierő öt harcászati repülőgéppel és 48 fővel képviselte hazánkat.

A CB 90 őrnaszád

2024-10-28T17:13:06+01:00

Svédország 2024. március 7-én hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz, és immár az Észak-atlanti Szövetség teljes jogú tagjává vált. Sokan gondolják úgy, hogy ezzel a lépéssel a svéd katonai felszerelések, különösen a sikeres, nagy múltú és megbízható technikák
elérhetősége majd egyszerűbbé válik. Ha megvizsgáljuk a svéd technikai eszközök történetét, akkor látható, hogy a repülőgépeknek és az őrnaszádoknak hagyományosan kiemelt szerep jutott. Célom, hogy ez utóbbiról, a CB 90 őrnaszádról és annak fejlesztéséről, valamint típusairól tájékoztassam az érdeklődő olvasókat. Nem titkolt szándékom, hogy egyúttal rávilágítsak ezeknek az eszközöknek a hatékonyságára, illetve arra a tényre, hogy a hazai vizeken, nemzetközi vízi útvonalakon is tiszteletet parancsolnak az ilyen típusú haditechnikai eszközök.

Forgózárak kényszerpályái 1. rész

2024-10-28T16:46:28+01:00

A tanulmány a forgó zárfejek vezérlését biztosító hengeres kényszerpályák kinematikai leírásával foglalkozik. A 3 dimenziós feladatot 2 dimenziós feladattá redukálva elemzi a különböző geometriai kialakítású pályák kinematikai viszonyait, megvizsgálja a kényszerpályán mozgó pont sebesség-, illetve gyorsulásfüggvényeit. Eljárást mutat az adott gyorsulásfüggvénnyel és geometriai kezdeti-, illetve végértékkel adott kényszerpályák síkbeli előállítására, majd azok egyenleteinek térbeli leképezésére. Eljárást mutat továbbá analitikusan nem megoldható, tetszés szerinti gyorsulásfüggvénnyel meghatározott, nem szimmetrikus kényszerpálya-függvények előállítására is.

A Gepárd nagy űrméretű puskák fejlesztésének története 9. rész

2024-10-28T16:42:48+01:00

1988-ban készült el a 12,7 mm-es Gepárd egylövetű mesterlövészpuska kísérleti mintapéldánya, amelynek a rendszeresítés után Gepárd M1 néven sorozatgyártott változata, mintegy 90 példányban azóta is szolgálja a Magyar Honvédséget. A szerző bemutatja a fejlesztés körülményeit és folyamatát az igény felmerülésétől a mintapéldány elkészítéséig, majd az ellenőrző méréseket szolgáló tesztlövészetek végrehajtásáig.

A radarok északi-sarkvidéki alkalmazásának kihívásai 1. rész

2024-10-28T16:12:48+01:00

A globális felmelegedés Északi-sarkvidékre gyakorolt hatásai látványosak és egyértelműek. A terület ásványkincseinek hozzáférhetősége, a megnyíló kereskedelmi útvonalak, valamint a technológia fejlődése által nyújtott lehetőségek kihasználása az emberi tevékenységek jelentős növekedésével járnak. Mindez a polgári és a katonai alkalmazás terén egyaránt megfigyelhető. Különleges technikai kérdést vet fel, hogy ezen a nagy kiterjedésű területen a gyorsan változó időjárás feltérképezését, a mozgó objektumok felderítését, követését, a tájékozódást biztosító különböző érzékelő – például radarrendszerek –, milyen követelményeknek felelnek meg, és hogyan oldható meg a nagy megbízhatóságú üzemeltetésük. A tanulmány célja a tématerület radarszempontok szerinti áttekintése, valamint az ionoszféra-rétegekről visszaverődő impulzusok koherens jelfeldolgozásán alapuló új, multisztatikus radarrendszerek fejlesztési eredményeinek bemutatása.

Egy katonai provizórium-gyűjtemény a Tiszán

2024-10-16T20:30:29+02:00

A magyar országos közúthálózat legkülönösebb hídja a tiszadobi pontonhíd. A szerkezet egy forgalmi sávon üzemel, a teherbírása 10 tonna, és az év egy részében nem használható. A híd elemei között négyféle katonai provizórium-család egy-egy elemét is megtalálhatjuk. A tanulmány bemutatja az egyes katonai provizóriumok polgári célú hasznosítását.

A magyar Phönix C.I-es repülőgépek története 3. rész

2024-10-16T20:00:00+02:00

Az I. világháború végén, az osztrák tervezésű Phönix C.I-es kétüléses felderítő és általános célú kétfedelű repülőgép korának egyik legjobb gyorsfelderítője volt. A nagy háborút követően néhány ország légiereje még tovább üzemeltette különböző változatait, így a gép aktív részese volt a háborút követő konfliktusoknak is. A Phönix C.I-esek építése Magyarországon is elkezdődött (az aszódi
Magyar Lloyd Repülőgép és Motorgyár Rt. 1919 első felében kezdte meg a gyártását). A már leszállított példányokat az újonnan
kikiáltott köztársaság, később a Tanácsköztársaság és a Nemzeti Hadsereg is használta hazánkban. A szerző cikksorozatában az eddig csak szűk szakmai körben publikált dokumentumok és források alapján ismerteti a Magyarországon repült Phönix C.I-esek alkalmazásának történetét.

Operation: Deep Purple 1. rész

2024-10-16T19:42:44+02:00

Operation Deep Purple fedőnéven, 2023 szeptemberében lezajlott a világ eddigi legnagyobb barlangi mentése [6], amelyre a dél-törökországi 1246 m mély, Morca-barlangban került sor. A morca szó törökül lilát jelent; ez a kifejezés, valamint a barlang nagy mélysége ihlette az akció fedőnevét (Mély lila ’had’művelet – Operation Deep Purple). A szakemberek összefogásának nemzetközi visszhangja jelentős volt, szinte az összes nyugati média foglalkozott a sikeresen végződő kezdeményezéssel. A barlangi mentés nem tartozik szorosan a haditechnika tárgykörébe, azonban az itt bemutatott technikák, a szervezés és a logisztika sok hasonlóságot mutat egy katonai vagy katasztrófaelhárítási művelettel. A mentésben kulcsszerepet játszottak a Magyar Barlangi Mentőszolgálat (BMSZ) tagjai és sok segítséget nyújtottak a magyar kormány hivatali szervezetei és a Magyar Honvédség is. A cikkben a mentés egyes technikai, logisztikai és szervezési hátterét ismertetjük. A cikk szerzője a Magyar Barlangi Mentőszolgálat tagjaként vett részt a műveletekben.

ADAM-technológiájú 3D-s fémnyomtatás 2. rész

2024-10-16T19:28:09+02:00

A tanulmány bemutatja az ADAM-technológiájú 3D-s fémnyomtatást. Kitér a magas olvadáspontú fémek nyomtathatóságára, az
ADAM 3D-s nyomtatás lehetőségeire, illetve e fémek megjelenésének a haditechnika fejlődésére gyakorolt hatására. Kitér a zárt belső szerkezetek, cellák előállításának lehetőségére és előnyeire. Ismerteti az UAV-k sárkányés hajtómű-rendszereinek, illetve egyes könnyűjárművek fémszerkezeti elemeinek gyárthatósági előnyeit ADAM-technológiájú 3D-s nyomtatással.

Dassault Falcon 7X

2024-10-16T19:15:24+02:00

A francia Dassault Aviation által gyártott, első felszállását 2005-ben teljesítő Falcon 7X típusú repülőgép volt az első teljesen fly by wire [1; 8. o.] rendszerű digitális repülésvezérlő rendszerrel ellátott üzleti repülőgép. Ez a megoldás mérföldkőnek számított mind a Dassault Aviation életében, mind a business jetek világában. Mindez a fejlesztések hosszú sorozatának köszönhető, amelynek eredménye a 21. század egyik meghatározó business jet kategóriájú repülőgépe lett. Ezt a típust széles körben alkalmazzák az egész világon, többnyire a polgári repülésben, de számos országban a katonai flotta erősítéseként is. A Magyar Honvédség vitéz 101. Szentgyörgyi Dezső Repülődandár 2 db Falcon 7X típusú repülőgépet üzemeltet.

Zsebben elférő űrtechnológia

2024-10-16T18:58:45+02:00

A korábbi sikeres SMOG-projektekhez hasonlóan, az MRC–100 projektet is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatói és hallgatói jegyzik. A fejlesztőcsapat
ezúttal egy 50×50×192 mm méretű, PocketQube építésébe kezdett, amely több tudományos kísérletnek is teret biztosít, ezért több magyar egyetem is lehetőséget kapott, hogy az űrbe juttasson egy-egy kísérletet. A sikeres pályára állítást követően – az üzemeltetési feladatokkal párhuzamosan – már megkezdődött a következő műhold (az NMHH–1 projekt) tervezése is, amely szintén egy három egység méretű PocketQube lesz.

A Lauster járművek története és az MF 60 mérőjármű kialakítása

2024-10-13T21:43:03+02:00

A különleges járművek, köztük a páncélozott harcjárművek nem vizsgálhatók, fejleszthetők normál, beépített próbapadokon, mivel tömegük, dimenzióik és kialakításuk ezt nem minden esetben teszik lehetővé. A német Lauster vállalat ezeknek a járműveknek a tesztelésére hozta létre a világon egyedülálló, mozgó mérőlaboratóriumát, Lauster MF 60 néven. A mérőjárművel akár harckocsik vizsgálata, dinamikai mérései is végrehajthatók. Tanulmányunk a német cég különleges járműveit, köztük az MF 60 mérőjárművet, annak megépítését és technikai jellemzőit mutatja be.