Haditechnika

Hívójele: Szörnyeteg

2025-08-18T21:04:34+02:00

Bár a légpárnás járművek megjelenésük idején komoly figyelmet kaptak, katonai felhasználásuk korántsem lett olyan széles körű, mint sokan várták. Az Egyesült Államok haditengerészete és hadserege azonban már az 1960-as években kipróbálta első légpárnás járműveit a vietnámi háborúban, ahol partközeli és folyami műveletek során szereztek harci tapasztalatokat.

A német Marder II önjáró páncéltörő löveg

2025-08-18T20:49:24+02:00

1941-ben a szovjet T–34 közepes és a KV típusú nehéz harckocsik megjelenésével a Wehrmacht páncélosainak technikai fölénye véget ért. A szovjet technikai és létszámbeli előny gyors ellensúlyozására egy nagyobb hatékonysággal alkalmazható eszközre volt
szükség. Új önjáró páncéltörő löveg kifejlesztésére nem állt rendelkezésre elég idő, így a németeknek a meglévő eszközök átalakításával kellett a feladatot megoldaniuk. A Pz II páncéltestének átépítésével és a T–34 harckocsik ellen is hatásosnak bizonyult 7,5 cm űrméretű PaK 40 típusú ágyú (Panzerabwehrkanone, azaz páncéltörő löveg) beépítésével a három vállalatból – a MAN, az Altmärkische Kettenwerk GmbH (továbbiakban: Alkett) és a Rheinmetall-Borsig AG-ból – álló csoport új önjáró páncéltörő lövegtípust alakított ki, amely feltehetően a magyar Toldi páncélvadász ihletője is lett.

Drónok alkalmazási lehetőségei a hazai folyamőr feladatokban

2025-08-18T20:32:30+02:00

A pilóta nélküli légi eszközök napjaink részeivé váltak világszerte. Alkalmazásuk egyre szélesebb körben terjed, s ebben a haderő is fontos szerepet kap. Írásunkban sszegyűjtöttük ezen drónoknak a folyamőr feladatokban történő alkalmazási lehetőségeit. Árvízi vagy tűzszerész szakfeladatok során egyaránt hasznos szerepük lehet ezeknek a fejlett eszközöknek. A bemutatásra kerülő DJI FPV (DJI First Person View) drón pedig nap mint nap bizonyítja, hogy érdemes és szükséges ezeket a megoldásokat bevezetni, vizsgálni és fejleszteni.

Közúti híd kísérleti célú próbaterhelése Leopard 2A7HU harckocsival

2025-08-18T19:23:54+02:00

Hazai és nemzetközi szempontból is ritka eseménynek számít egy civil közúti híd próbaterhelése katonai járművekkel. A Leopard 2A7HU harckocsival és az azt szállító trélerrel végzett próbaterhelés számos tapasztalatot nyújtott a közúti hidak katonai teherbírás-értékeléséhez (új feladatként jelentkezik a korábbinál lényegesen nehezebb eszközök mozgása különböző hidakon át). A sikeres, tudományos célú próbaterhelés adatokat nyújt a katonai lánctalpas járműveknél alkalmazható dinamikus tényezők felvételéhez,
egyúttal jól illusztrálta a híd teherbírását is.

Az LSF-21 légi sugárfelderítő konténer fejlesztése

2025-08-18T19:10:14+02:00

2019–2022 között a Magyar Honvédség kutatás-fejlesztési programjának eredményeként az MH Modernizációs Intézet vezetésével a Crydet Kft., az Ideas Science Kft., a Genevation Kft. és az ARMCOM Zrt., mint fővállalkozó kifejlesztette az LSF–21 légi sugárfelderítő konténert. A konténer segítségével atomcsapás, radiológiai fegyver alkalmazása vagy nukleáris baleset esetén nagy terület deríthető fel gyorsan, illetve a baleset során elveszett sugárforrások helye beazonosítható. Az eszköz valós idejű kommunikációs rendszereinek köszönhetően repülés közben is látható a sugárszennyezett terület, így meggyorsítva a nukleárisbaleset-elhárítást.

Nukleáris műholddal mesterséges holdak ellen?

2025-08-18T19:00:09+02:00

Egy 2024. februári hír szerint Oroszország nukleáris műholdelhárító rendszert készül telepíteni a világűrbe. Az egyik értelmezés szerint ez egy fedélzeti atomreaktorral ellátott műholdat jelent. Korábban már működtek a világűrben hasonló rendszerek. Jelen cikkben ezen korábbi rendszereket áttekintve vonunk le következtetéseket a feltételezett felfegyverzett műholdra vonatkozóan.

A KTD repülő- és űrorvosi jelentősége 1. rész

2025-08-18T18:47:15+02:00

A hordozható komplex diagnosztikai készüléket (KTD) a Medicor Művek mérnökei a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézet tudományos munkatársaival közösen fejlesztették ki. A szerző tanulmányában a KTD történetét, illetőleg repülő- és űrorvosi jelentőségét foglalja össze. Beszámol a titkos magyar űrkutatás részét képező műszerfejlesztésekről. Emlékeinek felidézésével segít abban, hogy a múltat ne csak száraz tényként lássuk, hanem emberi élményként is megéljük és megértsük.

Rakéták a harcmezőn: A HIMARS képességei 2. rész

2025-08-18T18:36:44+02:00

A HIMARS (High Mobility Artillery Rocket System) egy nagy mobilitású rakétatüzérségi rendszer, amelyet az amerikai Lockheed Martin hadipari cég fejlesztett ki az Egyesült Államok hadserege részére az 1990-es években. Megalkotásának elsődleges célja egy olyan tüzérségi eszköz kifejlesztése volt, amely gyorsan telepíthető, könnyen mozgatható (légi úton is) és precíziós tűzcsapások végrehajtására alkalmas. A cikkben a szerző bemutatja a HIMARS fejlesztésének történetét, az eszköz főbb technikai jellemzőit, a kifejlesztett rakétacsalád típusait, valamint nyílt forrásból származó harci tapasztalatok bemutatását valós példák alapján.

A Swift Response 24 gyakorlat jelentősége és nemzeti vonatkozásai

2025-08-18T18:21:57+02:00

Az Amerikai Egyesült Államok vezette Swift Response 24 többnemzeti összhaderőnemi gyakorlatot 2024. május 14. és június 14. között rendezték meg Európában. Az esemény vezető nemzetének szerepét Németország vállalta, s ennek szellemében a német haderő meghatározó szerepet játszott a gyakorlat megszervezésében, megtervezésében és végrehajtásában egyaránt. A gyakorlat során végrehajtott manőverek hitelt érdemlően demonstrálták a NATO-tagok kollektív képességét arra, hogy a kialakult helyzetnek megfelelő gyorsasággal reagáljanak egy szövetséges elleni támadásra.

Hidegháborús bunkerek 5. rész

2025-08-18T18:08:04+02:00

Az emberek már ősidők óta biztonságosnak vélt menedékekbe húzódnak a vadállatok, a természet ereje és leginkább az ellenség elől. A történelem kezdetén ezek természetes barlangok, sziklahasadékok voltak, de az elmúlt évezredek során, ahogy az emberiség
meghódította a Földet, egyre robusztusabb védőszerkezeteket alakítottak ki, azzal a céllal, hogy a túlélésüket biztosítsák. Az egyre korszerűbb és pusztítóbb fegyverek megjelenése folyamatosan új kihívások elé állította a katonai és polgári életvédelmi létesítményeket tervező mérnököket, építészeket. Ezek a különleges és titokzatos építmények a hidegháború évtizedeiben terjedtek el a legnagyobb mértékben világszerte, de sajnos máig sem vesztették el jelentőségüket. A 2023-as vilniusi NATO-csúcson a tagállamok megegyeztek a szövetség nukleáris elrettentő képességének korszerűsítésében és erősítésében, amely szintén a fenyegetettség erősödésére utal.

Logisztikai szaktechnikai eszközök egykor és napjainkban 1. rész

2025-08-18T17:57:46+02:00

A katonák tábori viszonyok közötti hadtápellátásának biztosítására az 1960-as évek elejétől kezdték kifejleszteni a tábori hadtápellátás szaktechnikai eszközeit, amelyek azóta generációs fejlődésen mentek át. A szerző cikksorozatában feladatkörönként mutatja be a logisztikai szaktechnikai eszközöket, emellett sorra veszi a korábbi időszakokban alkalmazott, azonos feladatra rendszeresített eszköztípusokat is.

A kőszóró aknáktól az inteligens szárazföldi aknákig 1. rész

2025-08-16T22:04:54+02:00

A feketelőpor feltalálását követően történelmünk csataterein a kézifegyverek mellett új pusztító eszközök jelentek meg. A tanulmányban ezek közül a szárazföldi aknák kialakulását, fejlődését foglaljuk össze röviden, az ókortól napjainkig. Az első részben a kínaiak által készített első kőszóró aknáktól a 17. század végéig, a másodikban pedig a nagy háború előtt és alatt megjelenő új harceszköz, a tank ellen kifejlesztett, harcjármű elleni aknákig követjük nyomon a fejlődés állomásait. A harmadik részben az aknák széleskörű elterjedését, fejlődését mutatjuk be a II. világháború végéig. A negyedik rész a hidegháború időszakában fejlesztett aknákról, aknatelepítő rendszerekről nyújt áttekintést. A záró ötödik rész korunk legnagyobb csataterén, az orosz–ukrán háborúban
megjelenő új, intelligens aknákkal foglalkozik.

A Fekete-tengeri hadszíntér 2022-2024 közötti eseményeinek összefoglaló értékelése 3. rész

2025-08-16T16:17:44+02:00

Az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői által 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított támadó hadműveletekben az orosz Fekete-tengeri Flotta feladata lett volna az ukrán ellenállás megtörése délen, az Odessza, Mikolajiv, Herszon irányában indított orosz támadás megkönnyítése érdekében. Mára egyértelművé vált, hogy ennek a feladatnak a Fekete-tengeri Flotta nem tudott megfelelni. A háború menete fontos tapasztalatokkal szolgál arra nézve, hogy miért és hogyan alakulhatott ki ez a helyzet, s bizonyos mértékig a tengeri hadviselés egésze szempontjából releváns következtetésekre is alapot ad. A háromrészes cikksorozat ezeket a tapasztalatokat és következtetéseket tekinti át, az első – bevezető – részben a Fekete-tengerre, az ottani orosz–ukrán erőviszonyok alakulására, illetve a tengerészeti stratégia és taktika legfontosabb kérdéseire kitekintve.

Az egyik leghíresebb magyar Me 109-es

2025-08-16T10:46:53+02:00

A Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. vadászrepülő ezredének (a Pumáknak) egyik Me 109-es típusú repülőgépe a németországi Neubiberg repülőterén fejezte be a háborút. Később a roncstelepen egy Messerschmitt Me 262 típusú vadászrepülőre tették rá, ami igen népszerű fotótéma lett az amerikai katonák között. A magyar repülőgép 12-es jelzésének színe később komoly vitákat generált, de a rendelkezésre álló dokumentumok és eredeti fotók alapján le lehet zárni ezt a kérdést.

Egy lövéssel négyet!

2025-08-16T10:31:43+02:00

Az SM U 4 császári és királyi tengeralattjáró 1916. szeptember 14-én torpedóval elsüllyesztett egy gőzöst, majd a lövegével szétlőtte a gőzös fedélzetéről a tengerbe esett motoros naszádokat. A brit National Archives levéltárban őrzött dokumentumok alapján az események részletei, a gőzös és a motoros naszádok nevei is beazonosíthatóak. Utóbbiak a Királyi Haditengerészet kötelékébe tartozó felfegyverzett motoros naszádok voltak, amiket kifejezetten tengeralattjáró-vadászatra építettek. Ezekkel együtt a Császári és Királyi Haditengerészet által elsüllyesztett brit hadihajók száma, a köztudatban elterjedt egyről négyre emelkedik.

Az M-9 kísérleti pisztoly

2025-08-15T22:53:07+02:00

Az 1945 utáni negyedszázad hazai pisztolygyártását az 1948 M rendőrségi pisztoly szerkesztésekor megszületett Elődy-rendszer fémjelezte. A „lengő ütőszeg” alapkonstrukcióra épült katonai és rendvédelmi, valamint polgári felhasználású maroklőfegyverek 9×18 milliméteres Makarov-töltényt tüzeltek. A korszak pisztolyainak sorából feltűnően kilóg a Hadtörténti Múzeum gyűjteményében található három darab M–9 jelzetű kísérleti pisztoly. A szerző tanulmányában a kísérleti fegyver azonosításának történetét, illetve szerkezetét és használatát mutatja be.

A szovjet csapaptlégvédelem "füle és szeme" a hidegháború időszakában 2. rész

2025-08-15T22:33:47+02:00

A tanulmány két, hidegháborús korszakból származó, a szovjet csapatlégvédelemnél rendszeresített berendezéstípust mutat be, amelyek a vállról indítható légvédelmi rakétakomplexummal (Sztrela; Igla) felszerelt egységek „meghosszabbított érzékszerveiként” szolgáltak. A 9Sz13 típusjelű iránymérő készülék hangjelzéssel jelzi a légi cél fedélzeti sugárzóinak kibocsátott jeleit, míg az 1L15–1 típusjelű elektronikus tervtábla a célfelderítő lokátorokból származó adatokat jeleníti meg egy fénydiódákból álló koordináta-rendszeren. Ezen eszközök már nem állnak rendszerben, de az alkalmazásuk során nyert tapasztalatok hasznosak lehetnek jövőbeli fejlesztések során is.

The history of ammunition assembly and disassembly in Pusztavacs

2025-08-15T22:22:14+02:00

The author is pursuing his doctoral research on the topic of possible ways of handling surplus ammunition stocks unsuitable for military use. One of these handling methods is the disassembly of ammunition, which is currently being carried out at the Pusztavacs base of the Hungarian Defence Forces Material Supply Storebase, Ammunition Technical Subdepartment. The present study briefly reviews the history of this organizational element in order to fill in some gaps. The author guides the reader from the arduous beginnings to the present, touching on significant milestones. The article focuses specifically on the history of ammunition (dis)assembly activities, so the other tasks of the Pusztavacs base are not, or – in the case of the laboratory – only briefly mentioned.

Modern robot a tűzszerészet szolgálatában

2025-08-15T21:57:29+02:00

A tűzszerészek hivatása kihívásokkal teli, napjaikat életveszélyben töltik. Legtöbbször nem is érzékeljük munkájukat, a média viszonylag kevés esetben emeli ki őket, és főleg akkor, ha jelentős méretű kiürítéseket kell lebonyolítani a biztonság érdekében. Miközben ezek a szakemberek mások érdekében kockáztatják életüket, fontos, hogy modern eszközöket és eljárásokat alkalmazzanak saját biztonságuk növelése érdekében. A tűzszerészrobotok ilyen eszközök, gyártóik pedig folyamatosan fejlesztik
azokat. A legújabb típusú Telemax robotok jelentősen segítik a szakembereket a hatástalanítások során, többek között a megnövelt hatékonyságú pozíció-visszajelzéssel a kezelők számára.

Az utolsó magyarországi meteorithullás a II. világháborús hadműveletek tükrében

2025-08-15T21:43:12+02:00

Az utolsó magyarországi meteorithullás 1944-ben a Somogy vármegyei Mike község területén következett be. A történelmi szempontból igen kedvezőtlen időpont befolyásolta az in situ tudományos kutatást, korlátozta a fellelhető meteoritok számát, az azt követően eltelt évtizedek ráadásul a meglelt példányok tekintetében is kedvezőtlenül alakultak. Írásunkban a meteoritdarabok utóéletére vonatkozó szakirodalmi áttekintés, továbbá ezek friss értelmezése, a hulláskor a környéken folyó II. világháborús
katonai eseményekre elsőként történő részletesebb kitekintés, valamint a helyszíni vizsgálatok új tudománytörténeti értékelése kerül közlésre.